Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
Cegléd zenei életének múltjából
20 A hangversenyek számait stílszerű és hangulatos ismertetések kötötték össze, s ennek elkészítésében különösen kitűnt Hulin Jolán (később dr. Mécs János főorvos felesége), Rossi Károly, Jánoska Gyula és mások. A Ceglédről elszármazott zenészeket is kötni akarta a zenekar Ceglédhez, s időnként alkalmat kívánt adni nekik arra, hogy szülővárosukban szerepelhessenek. Bóbis László operaházi hegedűs így került hozzánk, s nagy sikerrel játszotta Armandola: Andalúziái szerenádját. Sajnos nem sokáig kísérhette siker a zenekar hézagpótló munkáját. A második világháború vihara tevékenyen közreműködött abban, hogy a zenekar más vezetés alá kerüljön, majd harmadszor is gazdát cseréljen és végül megszűnjön. A hangszerek is többször gazdát cseréltek, s hangszerek és zenészek híján nem lehetett a zenekarnak nem megszűnnie. A Szalonzenekar játszott mindhárom templomban, a református gyülekezeti házban, a római katolikus zárdában, a Kultúrházban, a ceglédi Vígadóban, a központi Szálloda emeleti tánctermében, a gimnázium tornatermében, - amikor ott katonai kórház volt - a nagykőrösi Kultúrházban, a törteli vendéglő nagytermében, az evangélikus iskola .emeleti nagytermében. A zenekar a felszabadulás után is pár évig folytatta munkáját. A zenekar 18 tagja közül ma már csak Szabó Viktor, Somlyói József hegedűtanár, Pócsy József fuvolista, Remete József harsonás, Péntek Lajos énektanár (nyugalmazott igazgatóhelyettes) él. Az elköltözöttek emléket igaz szeretettel őrzik azok, akik még itt vagyunk. Cegléd, 1986. január Dr. Zsengellér Perene nyugalmazott zeneiskolai igazgatóh.
