Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
Cegléd zenei életének múltjából
21 Kiemelkedő zenei egyéniségeink voltak. Hajós Zsigmond operaénekes Cegléden született 1839-ben. Közép és felső iskoláit Nagykőrösön és Budapesten, magasabb iskoláit pedig az utrechti és a heidelbergi egyetemen végezte. 1887-ben Budapesten Stoll Péter énekmester vezetése mellett operaénekessé képezte magát, s az akkori Nemzeti Színház mindjárt szerződtette Bellini: Norma cimű operájának Sevarus tenor szerepére. 1868-ban megvált a Nemzeti Színháztól, s Lipcsébe, majd onnan Prágába szerződött. Prágából Olaszországba ment, s mint nemzetközi dalművész Milánó, Róma, Nápoly, Palermo, Bukarest, Rotterdam, Amsterdam, Hága első színpadain aratta művészi sikereit. Az 1878-i párizsi világkiállítás alkalmával a párizsi olasz operának volt első tenoristája, míg végre Európán keresztül-kasul vendégszerepelve 1882-ben visszatért Budapestre, ahol újra két éven át volt tagja a Nemzeti Színháznak és az Operaháznak. 1889-ben nyugdí jaztatta magát és a magánéletbe vonult vissza. 0 volt az első jeles Wagner tenor. Kiss Béla operaénekes Cegléd első polgármesterének volt a fia. 1853-ban született. Iskoláit Cegléden és Budapesten végezte, de be nem fejezte, mert közben megnősült és miután felesége is színésznő volt, ő is felcsapott színésznek. A cifra nyomorúság nem tartott sokáig, s hamarosan Ceglédre költöztek, s ő a ceglédi gőzmalomban kapott tisztviselői állást. A malom könyvelője akkor Kárpáti Aurél édesapja volt, akinek házánál hetenként kétszer tartottak házi koncerteket, s ezeken Kiss Béla is sokszor énekelt. Melegen csengő tenorja volt, a barátok és rokonok bíztatására felköltöztek Budapestre énektanulásra.
