Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

Cegléd zenei életének múltjából

16

deklődnek, vagy tagok akarnak lenni, jelentkezzenek a Zeneiskolában (Népkör u. 2.).

... A zenekedvelők régi álma valósul meg, ha ezen egyesület létrejön. Munkájukról esetről-esetre beszámolunk a továbbiakban. "

Arról azonban nincs tudomásunk, hogy milyen műveket tanultak be és adtak elő. Sőt feltételezzük, hogy a helyi szokásoknak megfelelően a zenekar élete nem tartott sokáig. A "közóhaj" bizonyára csak a lelkes zenei vezetők ábrándjaiban született meg, mert ezután, a szép számú helyi lapok egyikében sem találunk híreket működésükről.

1934-ben a Debreceni MÁV Szimfonikusok adtak hangversenyt, 1935. februárjában a Cecíliások templomi hangversenyéről értesülünk, majd ugyanebben az évben egy nagy dalosversenyre készülnek a városban.

1938-ban volt az Ipartestületi Dalkar 40. évfordulója.

Ennek alkalmából díszhangversenyt rendeztek. A vendégként meghívott Budai Dalárdáinak volt a legnagyobb sikere, melyet Ádám Jenő vezényelt. A jubiláins dalárda karnagya ez időben Benczédy Mihály volt.

Tárogató Ötös

Szervezett, széles tömegbázisra támaszkodó zeneélet helyett kuriózumok - ez jellemezte a Horthy korszak zenei életét Cegléden. Exmek egyik példája Dr. Eülöp László tárogatóötöse. Fülöp doktor idősebb és ifjabb iparosokból szervezte ötösét, azzal a céllal, hogy a kihalófélben lévő nemzeti hangszerek a mai hallgatóság számára is hozzáférhetők legyenek. A rádióban is szerepeltek 1931-ben.

Műsorukon a tárogató hangszínének megfelelően kuruc nóták, virágénekek szerepeltek. Elismerték azt is, hogy több tárogató együttes hangzása nem alkalmas zenekari hatás kiváltására,