Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
A intézményben 1985/85-os tanévben működő ifjúsági és felnőtt művészeti együttesek
101 Egy szoba - egy zongora A DALLAMOK HÁZA Félezer növendék (1972. XI. 12.) Kocogó léptekkel, pöttöm gyerek siet az utcán. Hosszúkás, jellegzetes csomagot visz a kezében: hegedűt. A hangszer tokostul nem sokkal kisebb, mint a hordozója.-Te, hegedű, hová viszed azt az emberkét? - kérdezném, ha nem tudnám, hogy a zeneiskolába igyekszik. Cegléden csaknem száz gyerek állít be hetente kétszer hegedűstül az iskolába. Különböző hangszerekkel ebben a tanévben több mint félezer növendék ismerkedik.-'Heten visszatértek A zárt ajtók mögül dallamok szöknek a tágas folyosóra. Helyezkedni igyekvő kis ujjak kuncogtatják a hegedűt, pontosságra nevelő, fontoskodva ketyegő, szigorú metronóm fogja vissza a másik szobában a kis zongorista fürge kezét egyegy jobban megtanult kottásoméi. Tizenhét tanteremben folyik az oktatás most éppen. A régi, öreg zeneiskola, szerencsére, már csak emlék, mióta az emeletes újba beköltözhettek. Itt mind a tizenkilenc tanárnak külön tanterem jutott, zavartalanul foglalkozhatnak tanítványaikkal. A tanárok közül heten valamikor - nem is olyan régen - ennek az iskolának a növendékei voltak, s ide tértek vissza a diploma megszerzése után tanítani. Hatan a fővárosból vagy más közeli településről utaznak naponta Ceglédre. A múlt évben végzett zeneiskolások közül tizenketten választottak olyan pályát, amelyen eddigi tudásukat gyarapíthatják.
