Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
A intézményben 1985/85-os tanévben működő ifjúsági és felnőtt művészeti együttesek
102 Valamennyiüket felvették szakiskolába, főiskolára. Dicséretesen szép eredmény ez nemcsak számukra, hanem zenetanáraik számra is, A lemez- és kottatáros Csajkovszkij komponálta dallam hangzik egy földszinti teremből: Béres Károlyné tanítványa, a tíz-egynéhány éves Kati jeleskedik. "B" csoportos növendék, vagyis azok közé tartozik, akik további tanulásuk során sem akarnak a hangszertől megválni. Hozzá hasonló elképzeléssel és igyekezettel még tizenöten járnak a zeneiskolába. Hárman zeneművészeti szakközépiskolába készülnek, hárman pedig, az érettségi után, ének-zene szakon akarják főiskolai diplomájukat megszerezni. Béres Károlyné az iskola hanglemez- és kottatárosa is. A zeneiskola tulajdonában mintegy 500 hanglemez van, természetesen komolyzenei felvételek, kórusművek, szólóénekek és kották, tanári szakkönyvek, gyűjteményes anyagok sorakoznak szigorú rendben a szekrények polcain. Valamennyi a pedagógusok és a növendékek rendelkezésére áll, hogy a zenei műveltség gyarapításában segítsen, bármikor kéznél legyen. Béres tanárnő, mint a katalógusból kiderül, több mint 8100 kottát, könyvet, hanglemezt tud választékul nyújtani. Jó néhány kölcsönhangszere is van az iskolának, azok segítésére, akik nagy akarattal, jól tanulnának, de a családnak másra kell a jövedelem, nem futja hangszerre. 120 he gedűt, 40 csellót, 18 klarinétot, 14 fuvolát s még vagy fél száz más zeneszerszámot mondhat magáénak az iskola. Van huszonnégy zongorája és egy 32 ezer forintos vibrafonja is. Persze, még egy-két zongorára most is szükség lenne.
