Calvin Synod Herald, 2016 (117. évfolyam, 1-12. szám)

2016-09-01 / 9-10. szám

CALVIN SYNOD HERALD

15

Keresztyén identitástudat

Lekció: 1 Mózes 18:17-19 Textus: lPéter 2:1-10

Különbség van a között, hogy valami része az identitásomnak, illetve, hogy valami meghatározza az identitásomat. Például az, hogy magyar vagyok nem csak egy tény az életemben, hanem meg is határoz engem. Meghatározza a hozzáállásomat különböző dolgokhoz, a gondolkodásmódomat, az értékítéletemet és a döntéseimet. Ez a fajta identitástudat alapvető módon meghatározza az életemet. Ez a fajta „alapvető” identitás változhat. Például ma már nem csak magyar vagyok, hanem amerikai is. Az értékítéletem ennek megfelelően átalakult valamennyire (vagy néha konfliktust is okoz bennem). A korral is változik is az ember identitás tudata. Vannak olyan tényezők, amelyek nem részei az identitástudatomnak, de mégis fontosak a számomra. Például egy hobbi, vagy egy klubhoz való tartozás.

Vajon a kereszténység a számomra valami, ami csak része az identitásomnak (mint egy klubtagság), vagy valami több? Valami, ami alapvetően meghatározza az identitásomat. Mikor megkérdezem: „keresztény vagy” a válaszod: „hát persze”, de vajon tudod-e mit kérdezek? A ’Magvető Példázata” is ezzel a kérdéssel foglalkozik (ahogyan azt Jézus magyarázza a Máté 13:18-23, Márk 4: 14-20, Lukács 8:11-15). Ebben a példabeszédben azt látjuk, hogy hogyan reagálnak az emberek az Igére. Figyeljük meg, hogy mind a négy hallgatója az Igének. De csak egy terem gyümölcsöt. Vannak akik „mindjárt örömmel fogadják,” de nem tud bennük gyökeret verni. Úgy is mondhatnánk, hogy nincs az „alapvető” identitásukban semmi amihez kapcsolódni tudna az Ige. Ezek azok akik azt mondják az istentisztelet után: „de jó prédikáció volt”, de nem „visznek magukkal” haza semmit. Egy rövid ideig örömöt okoz számukra a hallott Ige, de semmi több. Vannak akik „haza visznek” ugyan valamit (gondolkodóba ejti őket az Ige), de nem eredményez maradandó változást. Érzik és tudják, hogy jó amit hallottak és hogy jó lenne aszerint élni, de csak addig tart ez az érzés amig egy nehézség vagy csalódás (amint az élet “szorongatni” és “üldözni” kezdi őket a maga bajaival) elfelejtkeznek a hallott Igéről. Fontosabb dolgok, vagy másfajta (a világra, a társadalomra alapozott) reményekre építenek inkább és nem az Isten ígéreteire.

Mi a „titkuk” azoknak, akiknek az életére az Ige maradandó befolyást tud gyakorolni? Akiknél az Ige sokszoros gyümölcsöket hozni. Ezek azok akiről Péter így beszél: „választott nemzet, királyi papság, szent nép, megtartásra való emberek” (1 Péter 2: 9), és „Isten népe” (u.o.: 10.v.). Ok azok akik „kívánják az Igét” és „azon

növekednek” (u.o.: 2.v.); „megízlelték, hogy jóságos az Úr” (u.o.: 3.v.); ezeknek Jézus Krisztus „drága kincs” (u.o: 7.v.Ravasz László ford.). Kívánod az Igét? Megízlelted, hogy jóságod az Úr? Drága kincs a számodra Jézus? A válasz ezekre a kérdésekre határozott igen kell, hogy legyen, és akkor az Ige gyümölcsöt fog hozni az életedben.

A keresztény identitástudatról beszélünk itt. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy ez a fajta identitástudat „alapvető” és „meghatározó” kell hogy legyen a számunkra (és nem csak valami másod- vagy harmadlagos kiegészítő elem). Ugyanakkor az is világosan látszik, hogy először ez egyfajta „idegen” elem az ember életében, ami folyamatosan válik meghatározóvá. Folyamatos kívánkozás az Ige iránt; élmények, amikben az ember megízleli, hogy jó az Úr; ezek a meghatározó elmei ennek a folyamatnak. A feltétel pedig az, hogy úgy tekintünk Jézusra mint drága kincsre. Azt gondolom lehetetlen egy olyan módszert kijelölni, amin keresztül ez megvalósul az ember életében. Én el tudom mondani, hogy velem hogyan történt ez meg, de nem tudom megmondani másoknak, hogy velük hogyan történhet meg. Talán ezért is van az, hogy arra hívott el minket Isten, hogy bizonyságot tegyünk. Tanúskodni pedig csak a mellett tudok aminek a részese vagyok (voltam). Amit átéltem. Jürgen Moltmann, „Why am I a Christian?” (“Miért vagyok keresztény?”) című tanulmányában azt írja, hogy arra a kérdésre, hogy „miért keresztény” nem tud logikus választ adni. De arról örömmel és világosan tud beszélni „miért” és „hogyan” lett keresztény. El tudja mesélni (bizonyságot tud tenni) azokat az eseményeket és élményeket, amik Krisztushoz vezették. Hogyan vált Krisztus egyre drágább kinccsé az életében. A jó hír az, hogy „azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett” (Lukács 19:10). Ez azt jelenti, hogy Jézus keresi a találkozást velünk. De ha mi nem vagyunk nyitottak erre, akkor elszalaszthatjuk az alkalmat. Mindig nyitottnak kell lenünk Jézusra. Ez pádig azt jelenti, hogy „Krisztus tudatuak” vagyunk. Olyan emberek, akiknek minden perc Krisztussal drága kincs. Akiknek az identitástudatát elsődlegesen Krisztus közelsége határozza meg.

Rév. Viktor Tóth

CHANGE OF ADDRESS FORM send it to: Mr. Wilburn Roby 264 Old Plank Rd. Butler, PA 16002 warajr@embarqmail.com

Name............................................................................

Subscription No..........................................................

Old Address:...............................................................

New Address:.............................................................