Calvin Synod Herald, 2014 (115. évfolyam, 1-12. szám)
2014-03-01 / 3-4. szám
CALVIN SYNOD HERALD 16 Folytatás a 15. oldalról Kereszt haláláig. És világos előttem az örökkévaló Krisztus, a Szentháromság második személye, aki öröktől fogva az Atyától nemzetett, szűztől testben megszületett, szenvedett, meghalt és eltemették, szállá alá a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada s felméne mennybe. Tudom, hogy az én Megváltóm él. * Örökkévaló Istenem, Életnek Ura és Királya, áldalak és magasztallak Téged, hogy nem hagytad a Te Egyszülöttedet a koporsóban és nem engedte, hogy a Te szented rothadást lásson. Imádlak és áldalak a húsvéti győzelemért, amelyet magadnak szereztél, de áldásaival és gyümölcseivel minket éltetsz. Áldalak és imádlak Téged, hogy az én feltámadott Uram, a második Adám, egy új emberiségnek lön magva és gyökere, mindazoknak, akiket Te elhívtál, hogy Benned és Neked örökre éljenek. Hálát adok Néked, hogy a feltámadott Úr Krisztusban elültetted e világban titokzatos szőlőtőkédet, ősfáját a lelki emberiségnek és e tőkén viruló ággá növeled és drága szüretté érleled mindazokat, akiket öröktől fogva kiválasztottál. Köszönöm, hogy nekem is szerelmes Atyám és megváltó Istenem vagy, hogy a Te ajándékodból hitemmel elfogadhatom az új életet, hogy beleoltattam a szent és drága olajfába és a Te benned való élettől engem semmi el nem szakaszthat. Boldog húsvétom napján Krisztusommal egy vagyok minden szentekkel és elhivatottakkal és közelebb érzem lelkemhez meghalt kedveseim megváltott lelkét, mint amíg testben velem jártak. Érzem, hogy olyan vagyunk egymáshoz és annyira egyek vagyunk, olyan az életünk, mint azon egy óriás fának két, egymás melletti rügyből nőtt gallya. Minden földi látás és tapasztalás hiányosságain túl érzem ezt a dicsőséges közösséget és visszhangozza lelkem tovább Szent Fiad Igéjét: Én vagyok a Feltámadás és az Élet, aki én bennem hisz, ha meghal is, és az. Amen. (Ján. 11:25) * Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik és a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige: Elnyeletett a halál diadalma! Halál! Hol a te fullánkod? Pokol! Hol a te diadalmad? A halál fullánkja pedig a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. 1. Kor. 15:54-57 Isten áTd meg a magyart, Jó kedvvel, 6őséggel, Nyújts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel. BaCsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte műre nép JA múltat sjövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent 6ércére, JACtaßdnyert szép hazát Bendegúznakjvére. S merre zúgnak,habjai Tiszának, ''Dunának, JArpádhős magzatjai TeCvirágozának, Értünk a Kunság mezein Ért kalászt lengették Tokaj szőíővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk, gyakran píántáíád Tad török sáncára, S nyögte íMátyás bús hadát (Bécsneíjbüszke vára. Hajh, de 6űneink,miatt CjyúCt harag kebledben, S ebsújtádviíCámidat Dörgőfettegedben, Most rabló mongol nyißt Zúgattadfehettünk. Majd töröktől rabigát Tájinkra vettünk, ^1____________ Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének. Vert hadunk csonthaímain Cjyőzedelmi ének) Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S Cetté! magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött sfeCé Kurd nyúl bardngjában, Szerte nézett, s nem Ceté Honját a hazában, Bércre hág, és völgybe szád, Bú s kétség mellette, Vérözön ßbaimC, S ßngtengerfehette. Vár állott, most kßhaßm; Kedv s öröm röpkedtek, HaDIhörgés, siraßm ZajCik,már heCyettek, S ah, szabadság nem virúC JA hoCtnakjvérébőC, Kínzó rabság könnye huCC jArvák,hő szeméből! Szánd meg, Isten, a magyart Kit vésze kőbányának, Nyújts fedje védő kart Tengerén kínjának, BaCsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép JA múCtat s jövendőt! ______________________^ 'Himnusz CHANGE OF ADDRESS FORM Name..................................................................................... Subscription No................................................ Old Address:..................................................... New Address:...................................................