Calvin Synod Herald, 2009 (110. évfolyam, 1-12. szám)
2009-11-01 / 11-12. szám
CALVIN SYNOD HERALD 17 - a Székelyudvarhelyi Református Kollégium igazgatója az állam és egyház kapcsolatáról beszélt az iskolák és egyházi épületek visszaadásával kapcsolatosan. Ugyancsak a kollégium támogatását szorgalmazta. Nt. Vad Zsigmond előadása - Elet a Debreceni Egyházmegyében - bemutatta a Debreceni Nagytemplom gyakorlati és hit életét. Vacsorára a Bethlen Otthon vendégei voltunk, ahol folytatódtak a megbeszélések. A keddi napon Nt. Gödöllei Károly Calgary-i lelkész tartotta a reggeli áhítatot. Nt. Szigeti Miklós Vancouver-i lelkész előadása Kálvin Magyarországon címmel hangzott el. Nt. Dr. Lukácsi Éva Miami-i lelkész Isten dicsősége az Istentiszteleten Kálvin tanítása szerint tartott előadást. Beszámolók hangzottak el az ifjúsági táborról Ft. Medgyesi Lajos és Ft. Ludwig Kálmán részéről. Ft. Vásárhelyi József leköszönő elnök a 2 éves terminus lejártával bekeretezett Kálvin képpel adományozta meg a jelenlévő egyházak vezetőit. Az elkövetkezendő két évre a következő vezetőket választotta a lelkészegyesület: Nt. Ujj László elnök; Ft. Ludwig K. Kálmán alelnök; Nt. Dr. Kocsis Attila titkár; Nt. Krasznai Csaba pénztáros. Isten áldása legyen mindannyiunkon. Ft. Vásárhelyi József Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület résztvevői: (az első sorban) Nt. Ujj László, alelnök; Ft. Szabó Sándor, a Független Egyház püspöke; Ft. Vásárhelyi József, elnök; Ft. Ludwig Kálmán, titkár; Nt. Vad Zsigmond, debreceni esperes; Nt. Dr. Kocsis Attila, pénztáros Részlet Dr. Ravasz László HAZAFELÉ... Elmélkedések és imádságok c. könyvéből A ZÖRGETŐ KRISZTUS (Advent) íme az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorátok és ő én velem. Jelenések 3:20 Képzeljünk el félreeső tanyai házat vagy olyan palotát, amit pompásmüvű bronzkapuk zárnak el a világtól. A szobában ül valaki, késő éjszaka vagy kora reggel. Körülfogja a magány, lelkére telepszik az elhagyatottság. Öntudatlanul is erős az érzése: senki sem zavarhatja most. Elmélyedhet gondolataiba, hajózhat ábrándjai taván, nézhet szenvedései ásító barlangjába, beleülhet unalma mállasztó hamutrónusába. És megzörren az ajtó. Valaki a kilincsre tette a kezét és be akar jönni. Mihelyt egyedül van egy lélek és azt hiszi, hogy megmenekült a világtól, talán önmagától, most nem zavarja senki: zörget Jézus. Meglepetésszerűen, váratlanul és bizonyosan. Beláthatatlan útról jön és keze remeg az örömtől, hogy megérkezett. Szomjas és éhes: eped a te lelked után. Időtlen idők előtt indult el az Atya szívéből és most, éppen most érkezett meg. Nagy kerülőt tett, hogy eljöhessen hozzád. Megtette az utat Betlehemtől Galileáig, Galileától Jeruzsálemig, az Olajfák hegyétől a Golgotháig, a Golgothától a húsvéti sírig, s az első pünkösdtől kétezer esztendőn át egészen a mai napig. Úgy érkezik meg, mint aki egyedül hozzád jött. E percben senki másnak nem Ígérkezett el, egyedül a tied. Mit akar ez a drága vendég? Nézd, milyen alázatosan vár, pedig Ő a királyok királya. Nézd, milyen szelíd, pedig Ő a legfőbb Bíró. Nézd, milyen sugárzóan szép és dicsőségében mosolygó, pedig Ő a fájdalmak embere és a Kereszt nagy szenvedője. Régi, örök, legjobb ismerősöd, barátod. Ha nem tudtad is, mindig Őt vártad. Ha nem mondtak is, életednek ez a legnagyobb alkalma és a legboldogabb perce. Tárd fel az ajtót, s köszöntsd Őt, elibe borulván: Áldott, aki jött az Úrnak nevében! * Örökkévaló Istenem, Atyám a Jézus Krisztusban! E percben újra érzi lelkem, hogy örök szerelmed keres és vár engem. Magad számára teremtettél és mindaddig nyughatatlan a szívünk, amíg Tebenned el nem pihen. A lelkem fáradt madár, a kezed hazahívó fészek. Életem törődött vándor, atyai kebled a megérkezésnek édes otthona. Atyai házad kivilágított ablakai hívnak; sötét éjszakából, úttalan utakról, kietlen regetegből tartok hazafelé Hozzád. Rajtam van minden bűnöm, velem jár nyomorúságom, vádolnak tetteim és mulasztásaim, s tanúságot tesznek ellenem gondolataim, beszédeim és cselekedeteim. Félnem kellene Tőled és reszketnem a Veled való találkozástól. Azt kellene mondanom az egeknek: zuhanjatok reám és fedjetek el, hogy ne lásson Folytatás a 18. oldalon
