Calvin Synod Herald, 2007 (108. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
CALVIN SYNOD HERALD 17 Megjelent Dr. Király Zoltán könyve Virradattól alkonyaiig Király Zoltán Nagyváradon született 1920-ban. A Körös-parti városban érettségizik. Teológiai tanulmányait Kolozsvárott kezdi, majd a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Fakultásán fejezi be. 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrál, ahol 1957-ben a yonkersi Presbiteriánus Egyháznál kezdi meg lelkészi szolgálatát. 1985-ben a Kálvin Magyar Egyházkerület püspökének választja. Az ashlandi (Ohio) Egyetemen 2002-ben doktori fokozatot nyer. 2005-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Gyémánt Diplomával tünteti ki. Részlet a könyvből: NIKODÉMUS jn 3,1-17 Texas állam Huston városában van egy állandó kiállítás. A festmények azonban túl sötétek. Nem lehet látni az arcokat, és az alakok körvonalai is csak sejthetők. Ha valakinek van türelme, és leül szemben a festményekkel, lassan kibontakoznak a színek, és az arc, Krisztus arca. Az arc mindig ott volt, de csak az láthatja meg, aki türelmesen vár és nagyon figyel. A körülöttünk történő események, az élet nagy rohanása közben nincs időnk lecsendesedésre, leülésre, hogy türelmesen várjunk arra, Ki titkon formálja terveit, de amikor akarja, biztos kézzel hozza fel, és megfejti önmagát olyan teljesen, hogy a kételkedőt is meggyőzi. Beszélgetés az éj leple alatt. Nikodémus csak sötétben mer Jézushoz menni, mert szégyellte, hogy nem találja élete értelmét. Találkozni akar Jézussal, de úgy, hogy mások ne tudjanak róla. Kiváló felkészültségű ember volt, a Sanhedrin — legfelsőbb Bíróság - tagja, egy a vezetők közül, aki belátja, hogy vezetőre van szüksége, mert tudása, tehetsége nem ad elfogadható választ kérdéseire. A gyermek is kérdezősködik, minden érdkeli. Ha van kérdésed, hova fordulsz, hogy kielégítő választ kapj? Akarsz-e találkozni Jézussal, vagy szégyellsz vele egy társaságban lenni, nem mersz róla beszélni, nehogy mosolyogjanak rajtad, hogy milyen elmaradott vagy? Mi a te személyes kérdésed? Hogyan lehetne gond és aggodalom nélkül élni, gazdagságra szert tenni, de megerőltető munka nélkül? Kiábrándító, hogy életed elfut, és még mindig ott vagy, ahol voltál, nem jutottál előbbre, többre. Talán úgy érzed, elkéstél, megöregedtél. Kifutottál az időből. Nem törődsz semmivel, a közömbösök magatartásával nézed a dolgokat. Meguntad a kilátástalannak tetsző küzdelmet. Csökken az erőd, kezeden a bőr ráncos, kiszáradt, mint egy múmiáé. Mit várhatsz még az élettől? Nikodámus is úgy érezte, hogy kiszáradt, tudása nem elégíti ki - ezért oda megy Jézushoz. Te hol keresed a választ? Könyvekből, újságokból, barátoktól nem kapsz megnyugtató választ. Miért nem mégy oda Jézushoz? Számolnod kell azzal, hogy a válasz nem lesz kedvező. Nem lesz előnyödre, nem lesz tetszésed kereső. Nikodémus az igazságot keresi. Te is az igazságot keresed, vagy a saját igazságod, saját meggyőződésed hangsúlyozod, még akkor is, ha nem vagy meggyőződve arról, hogy jó és mégis azt akarod elfogadtatni, sőt másoknak tanácsolni? Nikodémus, a tanácsadó, tanácsot ment kérni az Úrtól. Mesternek szólítja, és ebben benne van a tisztelet. A csodák, amiket Jézus tett, Nikodémus számára azt bizonyítják, hogy Jézus nem közönséges ember, hanem próféta. Jézus nem utasítja vissza a neki adott címet. Abban az időben népszerű volt a vallásról való vitatkozás. Isten országa valóság-e, hogyan lehet felismerni, hogyan lehet tagjává lenni? Nikodémus barátai, társai, hidegen, sőt ellenségesen fogadták Jézus tanítását, különös, újszerű magatartását, az egyszerű emberekkel és bűnösökkel való beszélgetését. Lealacsonyodásában is ellenséget láttak benne, aki az ő korlátlan hatalmukat kétségbe vonja, sőt, lerombolja. Jézus nem az elfogadott tekintélyek előtt hajol meg, nem fogadja el szolgai módon, amit az egyházi elöljárók és hatóságok tanítanak, hanem amit hirdet, az teljesen új, pedig mindig hivatkozik arra az alapra, amelyen a farizeusok is állnak, de mindig hozzá tud tenni valamit, ami a lényeget mutatja, és nem az emberi üres bölcselkedést és bizonytalan fontoskodást. Nikodémus a farizeusok büszke magatartásával ellentétben alázatos, és az új tanításban csodálatost és igazat vél felfedezni. De még nem kapott biztos választ. Még döntés előtt áll. Szeretné, ha dönteni tudna, ha képes volna állást foglalni. Elővigyázatos és óvatos ember volt, Nem akart minden hidat felégetni maga mögött. Vallásos vezető volt, akire sokan felnéztek mint tudósra, kinek véleményét fontosnak tartották és tanácsát rendszerint elfogaták. Ezért nem lett volna tanácsos, ha mindent elhagyva Jézus követőjévélenne. Saját magát nem tudja megygyőzni, nem tudja mihez fogjon, ezért megy oda az Úrhoz. Nikodémusnak számítania kellett arra, hogyha kitudódik, hogy neki mint vezetőnek tanácsra van szüksége, elveszíti a bizalmat, népszerűséget, amit eddig élvezett. Jézus tanítványa, Péter is megtagadta az Urat, mert az emberek véleményére többet adott, nem akarta bőrét kockára tenni, és nem mert közösséget vállalni azzal, akivel egyetérteni, követőjének lenni megbotránkozást jelentett volna. Fontos számunkra, hogy mi az emberek véleménye, nem akarjuk a népszerűséget, közkedveltséget feláldozni, ha választani kell Jézus és az emberek véleménye között? Jézus rámutat arra, hogy új élet csak új teretmény számára ad tehetséget. Az újjászületés fogalma, mikéntje nem tiszta Nikodémus előtt. Nem érti az újjászületés módját. Ezékiel (36,25) felvilágosítja az ószövetség népét, hogy kőszív helyett Isten teremthet új szívet az emberben. Nem tudok a magam erejéből megújulni, újjászületni. Teremts új szívet és új lelket én bennem, ó Isten, és a te Szentlelkedet ne vedd el tőlem - kérjük az úrvacsorái bünvalló imában.
