Calvin Synod Herald, 2007 (108. évfolyam, 1-12. szám)
2007-03-01 / 3-4. szám
18 CALVIN SYNOD HERALD En Christo Tanulmányok a 85 éves Dr. Bütösi János tiszteletére BÜTÖSI JÁNOS PROFESSZOR HATÁSA A GYÜLEKEZETÉPÍTÉS GYAKORLATÁBAN Mikor jelen tanulmány sorait papírra vetem, immáron harmadik éve, hogy magam mögött hagytam a Debreceni Református Hittudományi Egyetem falait. Ez nem túl sok, de ugyanakkor nem is kevés idő ahhoz, hogy a missziológiát, mint teológiai diszciplínát a gyakorlag mérlegére tegyem. A lelkipásztori szolgálat elején szükség is van erre. Hiszne mindig a gyülekezeti gyakorlatban vizsgáznak az addig elsajátított ismeretek. Ott derül ki, hogy csupán az elmélet talaján, vagy pedig a praxis terén is megállja a helyét az adott stúdium. A missziológiai szemeszterekre visszatekintve a fentiek különösen is érvényesek. Hiszen a misszió elmélete lényegét tekintve szoros kapcsolódási pontot mutat a gyülekezeti gyakorlattal. Minden gyakorló lelkipásztorban él az az elvárás, miszerint: missziológiát azért tanulunk, hogy jobban tudjunk gyülekezetei építeni, hatékonyabban működjön az elveszettek felé irányuló missziói törekvésünk. Az alábbiakban ezeknek a gondolatoknak a jegyében tekintek vissza arra a tanulmánysorozatra, melynek Bütösi János missziológiai tanszékén lehettünk részeseivé. Teszem mindezt azért, mert rám is nagy hatással volt professzor úr élő hite, egyházszeretete, s nem utolsó sorban elveszetteket megnyerni akaró szolgálata. Jelen tanulmányban szeretném bemutatni néhány pontban a tőle nyert azon ismereteket, melyek hozzásegítettek a misszió terén való tisztán látáshoz, különösen a gyülekezet gyakorlatára tekintettel. Ezek bemutatásra kerülnek az alapvető tévutak és egyben azoknak megoldásai is. 1. A missziói tanulni kell Az egyik legfontosabb meglátásom, ehhez az alcímhez kapcsolódik. Sokszor esnek gyülekezetben szolgáló lelkipásztorok, főleg a szolgálatuk elején abba a hibába, hogy úgy gondolják, amit a teológia elméletben nyújt, az nem szükséges a gyülekezeti prédikálásukhoz, a gyermek- és ifjúsági munkához, idősekkel való törődéshez. Nem ad semmilyen pluszt, nem vértez fel gyakorlatba is átvihető tanácsokkal. Az ilyen missziói látás mellőzi az ismeretet, ennek következménye egy olyan sajátos missziói szolgálat lesz, mely csupán szívbéli odaszánáson alapul. Heidelbergi Káténk alapján pedig tudjuk: a Krisztusról való igaz hitvallás nem egyéb, mint a róla szóló ismeret és hozzá fűződő szívbéli bizalom együttese.1 Bármilyen irányba is tolódik el a hangsúly, ott nyomban csorbul az Úrról való igaz bizonyságtétel is. A missziológiára ez ugyanígy igaz. A fenti igazság megerősíti a teológiai diszciplínák közötti helyét, s felszólítja a missziót végző Krisztus-szolgát, hogy a missziót szükséges tanulni. Kell róla ismereteket szerezni. Nemcsak a teológián, de utána a gyülekezeti szolgálatok között is! A misszióról való ismeretek elsajátítása bemutatja a szolgáló lelkipásztori nemzedékek számára azokat a missziói modelleket, melyekkel nemcsak mi, hanem előttünk talán már többen is elindultak a tanítvánnyá való tételnek az útján. Megmutatja ennek sikereit, áldásait. De megláthatjuk ezekben az egyháztörténeti példákban, egyházépítő folyamatokban az elhibázott vagy túlzó utakat is, melyeket nekünk is meg kell szívlelnünk, mint intő példákat. Ha valaki tehát vállalkozik erre a tovább-taníthatóságra, az meg fogja tapasztalni, hogy számára ez a tudás a gyülekezeti szolgálatban kontroláló erő lesz, mely a Szentlélek fegyelme alatt alkalmassá teszi az Ige szolgáját arra, hogy átgondolt és minden téren elmélyült missziói munkát végezzen. Segít feldolgozni kudarcait és ösztönző erőt ad minden folytatáshoz. Ehhez nem kevés alázat szükséges. Ez szembesít azzal, hogy nem az elsők vagyunk, akik ebbe a nagy munkába felvétettek. Az apostoloktól megkezdve, reformátori nemzedékeket látva, újkori hithősök küzdelmein keresztül megannyi példa tanít és erősít bennünket, miképpen kell minden időben helyt állnunk a misszió szolgálatában. Professzor úrnak egy igeszolgálata jut itt eszembe, melyben arról tett bizonyságot, hogy ő maga is sokszor hosszabb időszakokat szentelt nagy hithősök tanulmányozására. Akik az adott korszakban ott álltak a bástyán és harcolták nem csupán a hitnek nemes harcát, de mások üdvösségre jutását is. így lehetnek a jelen küzdelmeiben erősítő példákká a számunkra a múlt missziós munkásai. Tanulnunk kell tehát a missziót! Mert mindezen ismeretek érettünk vannak, saját missziói látásunk csiszolására és az ebből fakadó szolgálatunk kialakítására. 2. A missziónak koncepciója kell, hogy tegyen A gyülekezeti munkában gyakori jelenség, hogy a missziói munka csak improvizálódik. Ez olyankor fordul elő, amikor az elveszettekért való szolgálatot nem jellemzi a tervszerűség és egyfajta szent átgondoltság. Pedig ennek mellőzése az evangéliumi üzenet átadását is légből kapottá, könnyűvé teszi. Elveszi hangsúlyait, elerőtleníti hatását a gyülekezet életében. Fontos kiinduló pontunk lehet erre nézve az, hogy a Biblia nekünk egy tervszerűen munkálkodó Istent mutat be. Aki a Szentírás tanúsága szerint minden időben elhív embereket, és ezeket az elhívottakat terve beteljesítésére használja. Terve volt Istennek Ábrahám életével, terve Izrael népével. Ahogy Ézsaiás próféta mondja: ,,Népek világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom, a föld végső határáig! ”2 Ez az üdvözítő terv vonul végig az Újszövetségben is. Megjelenik az eklészia, az elhívottak serege, a gyülekezet, melyre az Úr rábízza ezt a tervszerű munkát. Felruházva tagjait a Lélek ajándékaival, melyeket mindig valamilyen céllal ad megbízottainak. Mindezt látva bátran kijelenthetjük: gyülekezeti munkásként (legyen az lelkipásztor, diakónus, aktív tag) lehetetlen e nélkül a szent koncepció nélkül szolgálni. A missziológia és a gyülekezetépítési modellek erre mutatnak rá. A misszióban élő lelkipásztort fegyelmezik, hogy munkája irányában legyen diagnosztizáló, és ugyanakkor stratégiában mozgó. Gondosan megtervezett munkalépéseken keresztül végezze a gyülekezet építését. Jellemezze ez a vallásoktatást, lelkigondozást, család1 Heidelbergi Káté 21. kérdése, Mi az igaz hit? 2 Ézs.49.6
