Calvin Synod Herald, 2005 (106. évfolyam, 1-12. szám)
2005-07-01 / 7-8. szám
20 CALVIN SYNOD HERALD a gyalogtúrázóknak. A legismertebbek ezek közül a mészkőből felépített, 1344 méter magas Kis-Cohárd. Déli oldala majdnem teljesen függőleges, aljában nagy mennyiségű mállástermék található. A tóra néző csúcsa teljesen kopasz, csodálatos kilátást biztosít. Keleti oldala, a szoros bejárata, jóval tagoltabb, a lejtőtörmelék többnyire kitölti a szakadékokat. A Kis-Cohárd geomorfológiai rezervátum. A Nagy-Cohárd a tó északi szöglete fölött emelkedik 1504 m magasságig, nagyobbrészt erdő borítja. „A Kis-Cohárd kemény, sziklakoponyájú nyakas székely, a nagyobbik Cohárd a remény zöld színeibe öltözve a felhők alatt álmodozik, s tekintete messze távolokban vész el öccse feje felett. ” (Nagy Ö., 1943) Az 1378 m magas Gyilkos-kő, nyugatnak néző szakadékos, meredek fala már messziről fehérük. Északnyugati oldalának lecsúszása hozta létre, 1837-ben, a Gyilkos-tót. A csúszási vonal mentén nagyszámú júra- és kréta kori kövület bukkan a felszínre. ACsiki-bükk a szoros bejáratának keleti sarkán található, 1264 m magas, kopár, majdnem függőleges falakkal fordul délnek és nyugatnak. Tetejét kiterjedt, mészkőfelszínekre jellemző „karr mezők’’ borítják. A Gyilkos-tó nyugati oldalát, a Cohárd patak beömlésétől délre a Likas hegyláb határolja, délnek és keletnek néző oldalát legelő borítja. A Cohárd-patak menti turistaút a Likas-zsombolyhoz és az 1674 m-es Likas-kő csúcshoz vezet, tovább pedig a Vit-havas felé. Gyilkos-tó térségének egyik legszembetűnőbb látványossága a Békás-szoros, amely a Kárpátok talán legmonumentálisabb szurdokvölgye. Szurdokkomplexumról van tulajdonképpen szó, mert a Mária-kő - Oltár-kő vonaltól a szoros felé valamennyi patak (Lapos, Kis-Békás, st.) kisebb-nagyobb méretű szurdokvölgyeken keresztül igyekszik a Békás-patakba. A szoros bejáratát egyik oldalról az Oltár-kő a másik oldalról a Mária-kő vigyázza. „A Sziklakapun átlépve tárul élőnkbe a természetnek ama fenséges temploma, melynek Oltárköve emelkedik most már közvetlen előttünk döbbenetes méreteivel. Mi is áhítattal helyezzük erre az oltárra hálaáldozatunkat hódolattal a teremtő Isten iránt, aki templomának ilyen kincseit tárta fel előttünk. ... Szemben a Mária-kő 1125 m függőleges falú tömbje emelkedik, mint óriás orgona az Oltárkő templomában. ” (Nagy Ö.) A szoros leglátványosabb szakasza a nagyszerpentinek végeztével a Pokol kapujánál kezdődik és a Pokol tornácával folytatódik. Különös érzés keríti hatalmába itt az embert a függőleges sziklafalak és a nagy robajjal folyó Békás-patak láttán-hallatán. Alig két km távolságra innen a táj gyökeresen megváltozik, a völgy kiszélesedik, a patak szelídebbé válik, a lejtőkön megjelennek a vegyeserdők és bükkössök. ÉGHAJLATI SAJÁTOSSÁGOK Bioklimatikus szempontból a Gyilkos-tó és környéke tonikusstimulens hatással bír. A légnyomás enyhén alacsonyabb mint a tengerszinti átlag, a levegő oxigénkoncentrációja is kisebb (18.6%) az átlagnál. A belégzés ritmusa némiképp csökken, viszont a légzés mélyebbé válik, így nő a belélegzett levegő mennyisége, ezáltal a vörös vértestekben több oxigén kötődik meg, a szívműködés fokozottabbá válik, a sok oxigén felgyorsitja az égési folyamatokat, az ultaibolya sugárzás növekedése fokozza a vérképző szervek tevékenységét, ezáltal nő a vörös vértestek száma és ezek hemoglobin szintje, a vérnyomás alacsonyabb értékű, az idegrendszer tevékenysége kevésbé felfokozott, a stresszhatás általában gyorsan oldódik. A levegő sokévi átlaghőmérséklete 8° C körül van, a telek az előrenyomuló és a szoroson át beszivárgó hideg és száraz keleti kontinentális légtömegek hatására, hidegek (előfordul -25, -30° C is), a nyarak általában hűvösek, a júliusi középhőmérséklet 18°C körül van. Az első fagyok általában október elején jelennek meg, az utolsók pedig, néhány esetet leszámítva, május első felében. A derűs napok száma július és augusztus hónapokban a legmagasabb és november-december hónapokban a legkisebb, a napsugárzás időtartama 1800 óra/év- Napfürdőzésre kiválóan alkalmas a Gyilkos-tó és környéke az UWA sugárzás viszonylag magas értékei miatt. A csapadékképződésben fontos szerepe van a domborzati formáknak, a nyugati hegyhátak valamivel nedvesebbek mint a keletiek. A sokévi átlagcsapadék mennyisége 600 mm körül van, időbeni eloszlása nagyjából megegyezik a környező területek csapadékjárásával. A fő csapadékszezon május közepétől általában június végéig - július közepéig tart, a legszárazabb hónapok augusztus és szeptember, valamint február és március. Bioklimatikus szempontból, a levegő nedvességtartalma megfelelő határok között mozog. A nyári hónapokat 65-70%, a téli hónapokat pedig 80-85% relatív nedvességtartalom jellemzi. Mivel a Gyilkos-tó környékét meredek sziklafalak szegélyezik, általában erős szelekről nem beszélhetünk. A domináns nyugati szelek irányában is lényeges változások következnek be az erőteljes függőleges tagoltság következtében. Jellemző, hogy a hegyvölgyi szél, amely az alacsonyabb és magasabb részek egyenlőtlen felmelegedésének következtében jön létre, intenzitása nem képez zavatró körülményeket. Bioklimatikus szempontból különösen fontos az a tény, hogy a Gyilkos-tó környékén a levegő negatív oxigénion koncentrációja jóval magasabb az átlagosnál. A friss levegő megnyugtatja az idegrendszert és kedvező hatást gyakorol az érrendszerre , valamint a légutakra. A dús növényzet és az ultraibolya sugárzás hatására a levegő ózontartalma magas. Az ózon, azonkívül, hogy tisztítja a levegőt és a vizeket, direkt módon kedvező hatást gyakorol az emberre nézve azáltal, hogy fokozza a vérkeringést, csökkenti a vérnyomást, növeli az étvágyat és enyhíti a gyulladásos folyamatokat. A Gyilkosütó környéke bioklímájának értékét fokozzák a levegőben jelenlevő gyantás aeroszolok és a levegő enyhe jódtartalma is. VÍZRAJZI VISZONYOK A lehullott csapadékmennyiség körülbelül 1/3-a a vízlefolyást táplálja, 2/3-a pedig pára formájában visszakerül a légkörbe. A vízmérleg vízlefolyás elemének értéke (kb. 200 mm) jóval magasabb mint a környező területeken. A lefolyás tekintélyes részét az erősen összetöredezett mészkőfelszínek felszínalatti
