Calvin Synod Herald, 2005 (106. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5-6. szám
CALVIN SYNOD HERALD 19 Dr. Bütösi János hatása a gyülekezeti misszióra Szabó Klára Én személyesen arról tudok vallani, hogy János bácsi először is a személyével hatott. A hitével, ahogyan azt megélte, odaélte elénk, diákjai elé. Megmutatta, hogy az evangélium olyan üzenet, olyan téma, ami a hétköznapi beszélgetésekben is helyet kell kapjon és nemcsak a tanórán, vagy prédikációban. így most lelkipásztorként, hitoktatóként nekem is természetes az, hogy nem keresztyén szülők előtt, vagy a boltossal beszélgetve ugyanúgy hívő emberként szóljak, mint a gyülekezetbe járó nénivel vagy egy diákommal leülve. Azzal, hogy formálta a személyiségünket, mint leendő pásztorokét, hatással van a mi gyülekezeti munkánkra, nem is beszélve arról, hogy leveleivel azóta is erősít, tanácsol. Másrészt nekem személy szerint a misszióval való találkozást debreceni refisként szintén János bácsi jelentette. O beszélt egy alkalmon azokról, akik külmisszióban szolgálnak. Az az elkötelezés, az a tűz, amivel ő beszélt, indította el az én érdeklődésemet, aminek nyomán a teológus évek alatt a missziói szeminárium hallgatója lettem. Az első missziói konferenciára a Bütösi Misszió Alapítvány révén jutottam el. Később magam is igyekeztem minél több helyre eljutni. János bácsi révén kerültem kapcsolatba a Protestáns Missziói Tanulmányi Központtal, ahol a konferenciák mellett tanfolyamon is részt vehettem, ami szintén a missziós látásomat formálta. Ezeken az alkalmakon természetes új ismeretséget is szereztünk, hasonló gondolkodású testvérekkel találkoztunk. így ismerhettem meg külmissszóban szolgáló testvéreket, akik elmondták milyen fontosak nekik az itthoni kapcsolatok az anyagi támogatás mellett az imádságos háttér tudata. Gyülekezeti szolgálatom során sikerült a gyülekezetben megvalósítani, hogy rendszeresen levelezünk kint szolgáló magyarokkal és próbálunk ilyen módon részt venni a szolgálatukban. Ez nemcsak nekik lehet hasznos, a gyülekezetben is tapasztaljuk ennek az áldásait. Gyülekezetünk tagjainak is bővül a látásmódja a misszióról, a szolgálatról és amellett, hogy más országokban szolgáló testvérekve gondolunk, kezdjük együtt felfedezni, hogy itt helyben ugyanúgy élnek Istent nem ismerő emberek, akik felé pedig nekünk van szolgálatunk. Utóbbiban nagy szerepe van annak is, hogy gyülekezetünk többi lelkésze osztozik ebben a látásban - négyen vagyunk lelkipásztorok a vésztői gyülekezetben. Ez a terület, a gyülekezeti tagok látásmódjának formálása ugyanúgy János bácsitól eredő felismerés. O irányította a figyelmünket arra, hogy a településünkön nem egyedül, hanem az ott levő gyülekezettel együtt kell szolgálnunk. Ehhez viszont tanítani kell a gyülekezetei. A szeminárium hallgatóival jártunk is gyülekezetekben egy-egy szolgálattal, aminek az volt a célja, hogy a lelkipásztoroknak ebben a látásmód alakításban legyünk munkatársaik, az ő kéréseik alapján. (Mikor segédlelkészként ebbe a gyülekezetbe kerültem itt is járt egy ilyen csoport Gaál Sándor vezetésével.) Ennek a tanítói munkának a fontosságát, a munkatársak keresését a gyülekezetben szintén János bácsitól hozzuk magunkkal. Azt is ő láttatta meg velünk, hogy hazánkban minden település missziós terület is egyben, hiszen a keresztyénnek nevezett Magyarországon azért sokan Krisztus nélül élik a mindennapjaikat. Hiszem, hogy Isten akarata volt az, hogy én most egy olyan településen lehetek beosztott lelkész, amely ilyen missziós terület és olyan testvérek szolgálatába kapcsolódtam be, akik ezt már jóval előttem látták és ennek fényében szolgáltak itt és most velük együtt szolgálhatunk együtt. Még valamit megtanultunk a teológus évek alatt: a misszió Isten munkája. O használhat minket eszközül, ezért az O akaratát kell keresnünk és tudni kell rá bízni az embereket, akik felé szolgálunk. Nekünk nem kell mások helyett döntenünk, de a döntés lehetőségét és fontosságát kell felmutatnunk előttük. Én tanítványaként arról tudok beszámolni, hogy János bácsi hatása a misszióra a gyülekezetben rajtunk, tanítványain keresztül is érezhető. Isten használta és használja őt a mi életünkben, minket pedig a gyülekezetekben. Isten az, aki benne, és bennünk - János bácsin keresztül is - munkálkodik. Remélem, eszközök lehetünk a kezében, hogy rajtunk keresztül pedig a gyülekezetben munkálkodjon. □ J------------------------------------------------------^ A MEGÚJULÓ PÁPAI REFORMÁTUS KOLLÉGIUMHOZ Mit ledöntöttek a barbár kezek, Emeljétek föl a tiszta írást. Tegyétek föl régi szép helyére, Hirdesse ott az ég: szent Ragyogást. Hogy kiáltsanak az ősi fák: Istennek, Hazának, Tudománynak! Volt egy kor, mely Hitet, Hazát rontott, Beteggé lett mélyen a szívgyökér. Csak kóborolt sivatagban a nyáj, Üldözött volt a jó Pásztor, Vezér. De újra szólt, zengett az Úr szava: Nyíljék meg újra a Főiskola. Gyertek ide ifjú új magyarok, Gyújtsátok föl itt a régi lángot, Mely ragyogjon időtlen időkig És töltse be az egész világot. Hogy kiáltsanak az ősi falak: Istennek, Hazának, Tudománynak! Nagy Bálint \___________________________________r
