Calvin Synod Herald, 2005 (106. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3-4. szám
CALVIN SYNOD HERALD KOSZTOLÁNYI DEZSŐ HÚSVÉT Már kék selyembe pompázik az égbolt, tócsákba fürdenek alant a fák, a földön itt-ott van csak még fehér folt, a légen édes szellő szárnyal át. Pöttöm fiúcskák nagyhasú üvegbe viszik a zavaros szagos vizet, a lány piros tojást tesz el merengve, a boltokat emberraj tölti meg. S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör, megrészegül az illaton a föld, s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt -kelet felől egy sírnak mélyiből, elrúgva a követ, fényes sebekkel száll, száll magasba, föl az isten-ember. \______________r j v SZÉNÁSI SÁNDOR HÚSVÉTI ÜDVÖZLET (János 20,26 - 29) Nagy meglepetve állt Tamás középen: íme, előtte a Feltámadott! Rubin színekben fénylő öt sebén Győzelmes és hódító vád ragyog. A szégyen és öröm szép fénye lobban Tamásnak arcán, és szívébe ’ benn Ezer szent vágy e vallomásba dobban: „Hiszek Tebenned, Uram, Istenem! ” Testvérem, azt kívánom most Tenéked: Ha hitre vágysz, ha bűn, ha bánat éget, Ha nem fogad szót szív és elme sem -Oh, tudj lehullni Jézusunk elébe, S ragyogva égő, drága öt sebébe Belé tekint ’ni hosszan, győztesen. á______________________________r Dr. Ravasz László: HAZAFELÉ... Elmélkedések és Imádságok könyvéből részlet AZ ÉN MEGVÁLTÓM ÉL... (Húsvét) Tudom, hogy az én Megváltóm él. Jób 19:25. Tudom, hogy az én Megváltóm él. Az asszonyok, a női lelkek Jézus szívéhez közelebb állottak, mint a férfiak. Annyi férfi tagadta meg, árulta el, feszítette keresztre, nincs egyetlen egy asszony, aki bántotta, gúnyolta, vagy átkozta volna. Pilátus felesége álmatlan éjszakákon küzd, hogy férje ne ítélje el, s mikor feszíteni viszik az Urat, a férfiak vagy szótlanok, vagy szidalmazzák Őt, de Jeruzsálem lányai kivétel nélkül siratják őt és ez a sírás a női lélek legdicsőségesebb tette. Ezért jutott asszonyoknak osztályrészül, hogy a feltámadott Jézust először meglássák. Asszonyi lélek volt tehát az, amelyikben kimélyült, bizonyossággá, kijelentéssé vált az ó-testámentomi árnyékos sóhajtás: Tudom, hogy az én Megváltóm él. Először azt jelenti az íge, hogy aki megváltott engem, nem maradhatott a sírban. Neki élnie kell azért, mert Megváltó volt. Aki belenyúlt a Mária Magdolnák életébe olyan hatalmasan és olyan dicsőségesen, aki hét ördögöt űzve ki belőlük, széttépett lelkűket meggyógyította, aki békességgel és örömmel töltötte be a szíveket, fényt adott a szemeknek és összhangot támasztott a lélekben: az nem lehet halott. Mit tett a bénákkal, a poklosokkal, a betegekkel, a halottakkal? Mit tett Zakeussal, Zebedus fiaival, Péterrel és Lázárral? Közelében hogy alakultak át a lelkek, miképpen áradt egy ismeretlen új életnek atmoszférája! Alázatos külseje alól hogy sugárzott ki az Élet Fejedelme, egy új teremtésnek kezdete és vége. Lehet-e halott, akiből élet támadt? Mennyire nem e világból való volt, mikor magára vette a világ bűneit, mikor hüvelybe parancsolta a Péter kardját, mikor méltósággal hirdette a helytartó előtt: Te mondád, király vagyok. Elmondta főpapi imádságát, a Kereszten is magához vette a latornak a lelkét s meghalt úgy, hogy a pogány százados felkiáltott: „Bizony, Isten Fia volt ez ember...” Erre nem lehet mást mondani, mint ezt: „Tudom, hogy az én Megváltóm él. ” Él, mert érzem benne Isten erejét, kegyelmét, bocsánatát. Él, mert belenyúlt az életembe és megváltoztatta azt, mert lelkem legnagyobb kérdésére teljes és végleges feleletet adott, mert új életet adott nekem azzal, hogy Önmagát adta. Tudom, hogy az én Megváltóm él. Azt is jelenti ez az Ige, hogy azért Megváltóm nekem, mert él. Az a tény, hogy feltámadott, hogy Magdolnáéknak s az apostoloknak megjelent, nemcsak következmény, hanem első, közvetlen őstapasztalás, alap és kezdet. Feltámadott a Krisztus, tehát Ő a mi megváltónk, Istennek a Fia, aki érettünk jött és velünk akar tovább lenni. Lejött e földre, mert küldetése volt és itt foglyul ejtvén a Neki adott lelkeket, diadalmenetben tért vissza a dicsőségbe, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön. Ha látom húsvéti fényben az Élet Fejedelmét és hitemmel megtapasztaló Őt, mint aki halottaiból harmadnapon feltámadott, világos előttem mindaz, ami történt vele a földön, szűztől való születésétől kezdve a
