Calvin Synod Herald, 2005 (106. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3-4. szám
CALVIN SYNOD HERALD 11 Kereszt haláláig. És világos előttem az örökkévaló Krisztus, a Szentháromság második személye, aki öröktől fogva az Atyától nemzetett, szűztől testben megszületett, szenvedett, meghalt és eltemették, szállá alá a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada s felméne mennybe. Tudom, hogy az én Megváltóm él. * Örökkévaló Istenem, Életnek Ura és Királya, áldalak és magasztallak Téged, hogy nem hagytad a Te Egyszülöttedet a koporsóban és nem engedted, hogy a Te szented rothadást lásson. Imádtak és áldalak a húsvéti győzelemért, amelyet magadnak szerzettéi, de áldásaival és gyümölcseivel minket éltetsz. Áldalak és imádlak Téged, hogy az én feltámadott Uram, a második Adám, egy új emberiségnek lön magva és gyökere, mindazoknak, akiket Te elhívtál, hogy Benned és Neked örökra éljenek. Hálát adok Néked, hogy a feltámadott Úr Krisztusban elültetted e világban titokzatos szőlőtőkédet, ősfáját a lelki emberiségnek és e tőkén viruló ággá növeled és drága szüretté érleled mindazokat, akiket öröktől fogva kiválasztottál. Köszönöm, hogy nekem is szerelmes Atyám és megváltó Istenem vagy, hogy a Te ajándékodból hitemmel elfogadhatom az új életet, hogy beleoltattam a szent ésdrága olajfába és a Te benned való élettől engem semmi el nem szkaszthat. Boldo húsvétom napján Krisztusommal egy vagyok minden szentekkel és elhivatottakkal és közelebb érzem lelkemhez meghalt kedveseim megváltott lelkét, mint amíg testben velem jártak. Érzem, hogy olyan közel vagyunk egymáshoz és annyira egyek vagyunk, olyan közös az életünk, mint azon egy óriás fának két, egymás melletti rügyből nőtt gallya. Minden földi látás és tapasztalás hiányosságain túl érzem ezt a dicsőséges közösséget és visszhangozza lelkem tovább Szent Fiad Igéjét: Én vagyok a Feltámadás és az Élet, aki én bennem hisz, ha meghal is, él az. Amen. (Ján. 11:25 * Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik és a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige: Elnyeletett a halál diadalma! Halál! Hol a te fullánkod? Pokol! Hol a te diadalmad? A halál fullánkja pedig a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. I. Kor. 15:54-57. Húsvéti imádság + Ft. Dr. Vitéz Ferenc „MESSZEFÖLDRŐL” c. Imádságos könyvéből Édesatyám! Örvendező szívvel, végtelen boldogsággal tekintek Reád, mert visszahoztad a halálból az életre az én Uramat, s Vele és Általa drága bizonyságot adtál, hogy én sem maradok a sírban, a halálban örökké, hanem engem is feltámasztasz új életre. Légy áldott, Édesatyám, hogy beteljesedett az ígéret, hogy nem engedted, hogy a Te Szented rothadást lásson, mert Életnek Ura Ő, s nincsen Rajta hatalma az elmúlásnak, a halálnak. Kereső tekintettel indulok a megnyílt sír felé, hogy megláthassam a sír szájáról elmozdított követ, az üres sírt, angyalok jelenését, halljam örömhír mondását, de legfőképpen, hogy megláthassam az én Uramat, az és Szabadítómat, visszaadott életem Fejedelmét. Sokszor menekültem Előle, nem akartam találkozni Vele, de amióta kijelentette Magát nekem, amint láttam szenvedését értem és miattam, amióta elfogadtam halála érdemének ajándékát, vágyom szent közelébe: szeretném meglátni...! Édesatyám, nyisd meg szemeimet, drága Megváltóm, mutasd meg Magad nekem, amint megmutattad Magad a tieidnek. Én is a Tied akarok leírni, megváltott életemet átszögezett kezedbe szeretném tenni, Érted dobogó szívemet Neked akarom ajánlani jóillatú áldozatul. Légy áldott, hogy megharcoltad a legnehezebb harcot. Légy áldott, hogy szeretetedből nekem is megszerezted az életet, és részt adsz a diadalban, a dicsőségben. Áldalak, hogy az utolsó órában megismertetted Magad velem, és a győztesek oldalára állítottál. Mivé lettem volna, ha nem jöttél volna utánam, ha ki nem szabadítottál volna a mélységből, a halálból...? Bizony, büntetés, halál és kárhozat lett volna osztályrészem. Drága Megváltóm, ne csak sebeidet mutasd meg nekem, hanem sebeidbe rejts el engem. Kísérj el életútamon, amint elkísérted az emausi tanítványokat. A kenyér megtörésével erősítsd bizonyosságomat Benned. Ne hagyj magamra, hanem maradj velem, akkor is, amikor az alkony elföd. Zarándkútamon, a halál árnyékában légy világosságom, lábaim lámpása, örök hazámba vezérlő tűzoszlopom. Légy áldott, hogy aranyhíddá lettél a szakadék fölött, hogy a halálból átmehessek az Életre. Ámen. 3*~ !Nagy (Bálint: MÉG TART A KEGYELEM !Még itt a kgz, mely magasba emel, 'Ma még teérted tart a fegyelem. Ember vigyázz, térj meg Istenedhez Sfény gyűl előtted majd a Végzeten.
