Calvin Synod Herald, 2004 (105. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7-8. szám
12 CALVIN SYNOD HERALD Ó fogja legeltetni őket, ö lesz a pásztoruk” (Ez 34,23) Ezesztendő június 19-én iktatták be Nt. Krasznai Csabát a Walton Hills-i Első Magyar Református Egyház lelkészi hivatalába. Szeretettel köszöntjük az újonnan beiktatott lelkipásztort és a gyülekezetét, és kívánunk nekik bőséges áldást és békességet mennyei Édesatyánktól! Önéletrajz 1973. május 7-én születtem Egerben. Általános iskolai tanulmányaimat a Füzesabonyi Petőfi Sándor Általános Iskolában végeztem. Az első komoly tapasztalatom a keresztyén hittel az volt, amikor szüleim és nagyszüleim buzdítására tizennégy éves koromban konfirmáltam. A nővérem - aki repülőtéri lelkész a Ferihegyen -, ekkor jelentkezett (akkori nevén) a Debreceni Református Teológiai Akadémiára. Az általános iskola befejezése után a Remenyik Zsigmond Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat, szintén Füzesabonyban. Középiskolás éveim végén érlelődött meg az a vágy bennem, hogy Isten igéjét szeretném még hatékonyabban tanulni és tanulmányozni. És ezzel a vággyal együtt született meg a szívemben a Jézus Krisztus és az Ő ügye mellett való döntés. Időközben konkréttá vált bennem, hogy felvételizzek a Debreceni Református Teológiai Akadémiára. Rendszeresen jártam hittanórára, ahol lelkészünk komolyan felkészített a teológiai tanulmányokra. A teológiai éveim alatt megerősödött bennem a missziológia és a gyülekezeti evangélizáció iránti érdeklődés. Dr. Bütösi János professzor úr vezetésével missziói napokon és teológus kiszállásokon vettem részt. Harmadéves koromban vált valóra az a vágyam, hogy - a teológus diákok körében - vezetésemmel imacsoport jöjjön létre. Alkalmainkat professzoraink is rendszeresen látogatták. Debreceni tanulmányaim befej eztével abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy elnyertem a Dr. Csikesz Tibor Emlékalapítvány ösztöndíját. A Washington DC-ben töltött két év során főleg missziológiai tanulmányokat folytattam, amelyet Summa Cum Laude minősítéssel fejeztem be. Bekapcsolódtam a washingtoni magyar gyülekezet életébe, ahol, mint társlelkész rendszeresen szolgáltam Dr. Bertalan Imre nagytiszteletü úr mellett. Kinttartózkodásom alatt igen nagy figyelmet fordítottam a fiatal felnőttek között végzett misszói szolgálatra és a gyülekezet közösségébe való bevonásukra. Ezen törekvésem egyik gyümölcse lett az ifjúság körében létrejött bibliaóra, amelynek tagjai (10- 15 fő) rendszeresen látogaták az alkalmakat. A gyülekezetben könyvtári kölcsönző kezdte meg működését az ifjúság felügyelete alatt. Az egyházi életben az összetartozás tudatot, az egymás iránti felelősséget és a magyar identitást igyekeztem erősíteni. Mindenekfölött azonban Isten szent igéjének magyar nyelven történő olvasását és hirdetését helyeztem az egyházi élet középpontjába, mint megtartó erőt. Valamint egyik fő célom volt, hogy szolgálataimat a felekezeti hovatartozástól függetlenül végezzem Isten magyar népe között. Ezen két év alatt a gyülekezetben rendszeres programok alakultak ki, illetve a már meglévő istentiszteleti és egyéb alkalmakat igyekeztem még színesebbé tenni, pl. az anyák napi és a március 15-i ünnepségek, vagy a cserkészek a gyülekezet életébe történő bevonása által. A Washingon-i Magyar Nagykövetséggel is szorosabbá vált az együttműködés. Az Egyesült Államokból való hazaérkezésem után próbáltam megtalálni szolgálati helyemet a Magyarországi Református Egyházban. Egyházi elöljáróim azonban további külföldi szolgálatot indítványoztak és javasoltak, abban a reményben, hogy tapasztalataim segítenek további munkálkodásomban az óceán túlsó partján. Újabb lehetőséget kaptam tehát, hogy az amerikai földrészen szolgáljam az Urat, a Torontói Evangélikus-Református Magyar Egyesült Egyházban. A kanadai kiutazásom előtt megnősültem. Feleségem, Krasznai Beáta, aki a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán tanítói és hitoktatói szakon végzett. Nt. Krasznai Csaba, felesége Beáta és kislányuk Ráhel Mint helyettesítő lelkész szolgáltam hat hónapon keresztül a gyülekezetben. A fő célom az volt, hogy tovább erősítsem és bátorítsam a gyülekezetét Isten igéje és a lelkigondozói szolgálatok által. Ahhoz, hogy ezt elérjem rendszeresen találkoztam a tagokkal. Ezek az alkalmak nagyszerű lehetőséget kínáltak a mélyebb lelki beszélgetésekre. Egy másik célom az volt, hogy meggazdagítsam a gyülekezet lelki életét keresztyén könyveken és egyéb kiadványokon keresztül. A könyvesasztalra új magyar nyelvű hitmélyítő könyvek kerültek. A torontói tartózkodásunk alatt részt vettem magyar ünnepségeken és rendezvényeken. Igyekeztem kapcsolatokat építeni és minél több emberrel megismerkedni és őket a gyülekezetünk közösségébe hívni. A hat hónapos szolgálat végeztével visszautaztunk Magyarországra, és mint beosztott lelkész szolgáltam a Gazdagréti Református Gyülekezetben. Valamint a Timóteus Társaság, keresztyén missziós szervezet munkájába is belekapcsolódtam. A gyülekezeti szolgálatom - a havonta egyszeri istentiszteletek mellett - a fiatalok közötti munkára összpontosult, a 12-16 évesek felé. Rendszeres bibliórákat tartottam, valamint evangélizációs céllal egy 40 perces előadást állítottunk össze, mely pantomim darabokból, és táncos koreográfiából állt. A feleségem sokszor segített a gyülekezeti újságok és egyéb kiadványok megszerkesztésében és elkészítésében. A gazdagréti gyülekezetben történő szolgálatom idején a Torontói Magyar Egyesült Egyház vezetősége azzal a szándékkal keresett meg, hogy vállaljam el a lelkipásztori szolgálatot,
