Calvin Synod Herald, 2003 (104. évfolyam, 3-12. szám)
2003-11-01 / 11-12. szám
/--------------------------------------AMERIKAI MAGYAR REFOR MATUS 01 ( LAPJA A Kálvin Egyházkerület hivatalos lapja t_________________________ SS HERALD Alapítva 1900-ban 104-ik évfolyam 2003. november - december 11-12. szám Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület és az Amerikai Magyar Református Presbiteri Szövetség szokásához híven közös munkakonferenciát tartott Ligonier-ban Labor Day-kor. Ez alkatommal is hívtak előadókat az óhazából is: Dr. Szabó Istvánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét, Dr. Abády-Nagy Zoltánt, a Debreceni Egyetem Észak-Amerikai Tanszékének vezető professziót és Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A testvéri hangulatú gyűlések tisztújítással fejeződtek be, melynek során a Presbiteri Szövetség elnöke Frank Király lett, a Lelkészegyesületé Tóth L. Péter. Urunk áldását kívánjuk életükre és szolgálatukra! Első sor (balról jobbra): Veres Kovács Attila, TóthL. Péter (elnök), Rőczey Barnabás (leköszönő elnök), Dr. Ujj László (pénztáros), Cseh György (alelnök). Második sor (balról jobbra): Demeter Andor (püspök), Frank Király (elnök), Medgy esi Lajos (püspök). (^Karácsonyi levél 2003 „Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. ” (Máté 2:10) Krisztus Urunk születése a keresztyén emberben mindig felébreszt egy nagy örömet, amelynek jelentős hatása van a körülötte élő népeken. Ugyanakkor érthető, hogy ezt az örömet különféleképpen értelmezi és gyakorolja a keresztyén és a világi ember. A hívő ember számára karácsony Isten ígéretének beteljesedését jelképezi, aki saját egyszülött fiát, a Messiást elküldte az emberiség megváltására. Azonban a hitetlen, világi ember valami más „örömet” talál abban, hogy a mindennapi munkától kap egy extra pihenő időt, amit úgy fog eltölteni ahogy neki tetszik. Szószerint a történelem megismétli magát még az Úr Jézus Krisztus születésére való reagálásában is. Ezt az egymással megférhetetlen kettős különbséget észre lehet venni a betlehemi pásztorok örömében - akik látták a fénylő csillagot és hallották az angyali kijelentést - és a királyi hatalom között. Ellentétben látszik Heródes király ún. kedélye a pásztorok örömével, amikor meghallja a nemes keleti bölcsek jelentését, mert ő veszélyeztetve érezte hatalmát és szinte tudta, hogy uralma hamarosan végétén A vérszomjas királynak nem tetszett az ótestamentumi prófécia, hanem vakmerő gőggel Isten akaratával szembeszállt, melyért később életével fizetett. Az Úr Jézus Krisztusra mutató hatalmas Isteni csodák jelei elvesztek azokon, akik szíve megkövesedett, mert nem fogadták el az 0 eljövetelét. így van a mi napjainkban is, ebben az új pogány társadalomban, amely betiltja az élő Istenbe vetett hitbizonyíték megnyilvánulását és gyakorlatát az iskolákban, a bíróságon, és jelképeit egyesmás területről. A végidőkre mutató jelek erre a haldokló világra semminek számítanak azoknak, akik megtagadják az üdvösségre való szükséget, akik bűneikben dőzsölődnek, és sértve vagy támadva érzik magukat, mikor Isten erkölcsi törvényrendszere alatt találják magukat. Mindemellett, a hívő keresztyénnek szükséges ugyanarra az örömre jutni, tapasztalni és kifejezni, mint azok a bizonyos betlehemi pásztorok, akik a nyájuk felett őrködtek a sötét éjszakában. Azok örömét az a tudat biztatta, hogy a várva várt Messiás visszaállítja Dávid király országát. Biztosan sejtelmük sem volt arról, hogy Isten az 0 országát a hívő ember szívében akarja elkezdeni, átváltani szent Fia természetére, és szent lelke által felhatalmazni az élő evangélium hirdetésére. Ezért legyen a karácsony öröme miénk is ahogyan visszavárjuk szerető Megváltónkat, mikor e múlandó Föld végetér és felállítja Örök országát. Addig is, maranatha, jöjj Krisztus Urunk! Áldott karácsonyi ünnepet! Medgyesi Lajos, püspök
