Calvin Synod Herald, 2002 (103. évfolyam, 1-10. szám)
2002-09-01 / 9-10. szám
r a AMERIKAI MAGYAR REFORIVLATUSOK LAPJA A Kálvin Egyházkerület CALVIN 1 1 [” |"j A 1 |"\ hivatalos lapjá SYNOD Hbh(/MU s_____________________________________________________________ Alapítva 1900-ban ____________________________4 103-ik évfolyam 2002. szeptember - október 9-10. szám Joe Jeremos serenades Rt. Rev. Dr. Stephen and Violet Szabó with Hungarian favorites at Dr. Szabó ’s 100th Birthday party on Saturday, September If, 2002, at the First Hungarian Reformed Church. Imádság Reformáció ünnepén Örökkévaló Isten, Édesatyánk! Örvendező szívvel borulunk le színed előtt ezen a szent napon, hogy ismét megérhettük Szent Lelked ereje megbizonyításának emlékünnepét. Áldunk, hogy nem hagytad sötétségben tévelyegni atyáinkat, hanem Igéd világossága felragyogott szíveikben, szájuk és életük, cselekedeteik és mártíromságuk drága bizonyság lett szent elhívatásukról. Áldunk, hogy Szent Lelked által megvilágosítottad s elhívtad őket, hogy akaratodat cselekedve ígéd és Lelked erejével az íge mértékéhez ragaszkodva elvessék mindazt, amit nem Te mondottál és rendeltél. Áldunk, hogy velük voltál az elhívatás és a cselekvés napjaiban, s áldunk, hogy tántoríthatatlanul bíztak Benned a megpróbáltatások idején, s Néked engedelmeskedtek inkább, hogysem az embereknek. Áldunk, hogy drága ígéd tiszta világát szent lelkesedéssel szívták magukba külföldönjáró, tanulni vágyó, Téged szolgáló eleink, s a honi földön honfiak szívébe plántálták drága, megtartó evangéliumod e földön bizodalmát, az örökkévalóságban megbocsátást ígérő magvait... Áldunk, hogy kegyelmedből szolgálatuk által színed elé járulhatott szent egyházunk népe, hívő eleink, hogy a nemzeti katasztrófák nagypénteki útján találkozzanak érettük is szenvedő Szent Fiaddal, s kezeiket átszögezett szent kezébe téve, erőt merítsenek a további küzdelemhez. Atyánk, áldunk a magyar reformátorokért, a gályarabokért, az otthon börtönt, halált, zaklatást, üldöztetést szenvedőkért, hívő és hűséges atyáinkért, akiknek Te voltál erősségük és egyedüli reményük. Atyánk, áldunk, hogy drága ígéd századokon át vezérelt, gyógyított és biztatott, Áldunk, hogy ígéd ma is szövétnek otthon a katakombák mélyén, s áldunk, hogy bujdosásunkban nekünk is éltető reménységünk, vezérlő csillagunk. Atyánk, ne hagyd kialudni a lelked gyújtotta szent lángot darabokra törött magyar református egyházad népe szívében. Ne engedd, hogy odahaza és az elszakított területeken a zsarnok keze kioltsa ezt a szent tüzet, s ne engedd, hogy itt a kényelem bíbor vánkosán elernyesszen a nemtörődömség, s veszni hagyjuk a templomot, szent ügyed s lelkünk üdvösségét. Lelkeddel lobbantsd lángra ismét a hamvadó zsarátnokot; ébressz fel, rázz fel bennünket halálos tespedésünkből, s hívj el ismét, erősíts meg, szentelj meg és küldj el újra, hogy e kárhozatba rohanó világban lehessünk az örökélet világossága, sója, kovásza és jóíze. Adj prófétai erőt és tűzet szívünkbe, hogy ígéd kétélű kardjával hadakozva győzzük le a bűnt, s megkötözött lelkeket hozzunk boldog, örök rabságra szent Fiad zsámolyához. Árasszd ki reánk ismét Szent Lelkedet, s add hogy nevedben követségben járjunk, mint a világosság, az ígéret és örökélet fiai, Krisztus munkatársai és jó vitézei, akikre sóvárogva vár az egész teremtett valóság... Fakassz imádságot küzdő-könyörgő egyházad magyar református népe szívében, hogy ne érezzük, hogy magánosán harcolunk, hogy a szenvedéssel teli, de dicsőséges századok után ne csak a holnap, hanem egész jövendőnk e földön szebb legyen, és legyen dicsőséges az örökkévalóság az örök, boldog őshazában, könyörülő atyai szíveden... Ámen. Vitéz Ferenc
