Calvin Synod Herald, 2001 (102. évfolyam, 1-12. szám)
2001-07-01 / 7-8. szám
CALVIN SYNOD HERALD 11 tép, hozz reá víg esztendőt... ” Azt szeretnénk, hogy ti is szeressétek egymást..., és bennünket is... Ne versengjetek egymással, mert nem nektek, hanem Krisztusnak kell győznie..., ha pedig 0 győzött, akkor jó zászló alatt álltatok, és áll magyar reformátusságunk, és előbb-utóbb eljő a győzelem... 4. A Tanácskozó Zsinatban és a Világszövetségben mi is benne vagyunk. Sokszor nem halljátok meg, nem veszitek komolyan szavunkat, nem vesztek észre. Sokszor érezzük: „Nincs nekünk örökségünk az atyai házban... Menj el a te sátoraidba...” Mi nem csak magunkért, hanem értetek is élünk... Mi kopunk, de helytállunk. A körülmények változnak, mi a változó körülmények között is őrizzük atyáink örökségét... Ha más nyelven is, de szolgáljuk a felnövő nemzedékeket, református egyházunkat. Emlékeztetjük a mieinket atyáink honára, nemzetünkre, egyházunkra, hitére és hivatására. Ha sokan elhullanak is, de a maradékban élni fog a drága otthonnak, nemzetnek és egyháznak szerelme... Ha hazulról valaki hozzánk jön, érezze meg, hogy itt hozzátartozói testvérei vannak... Minket odaátra, titeket itthon maradásra, ország, nemzet, egyház, erkölcs, a családi tűzhely megőrzésére, az emberi történelem formálcísára rendelt ide az Isten. Ti az ősi utolsó, talpalatnyi földön és tűzhelynél éltek, s azt kell védenetek, amint a költő mondta: ha keli tíz körömmel, - Isten és a mi segítségünkkel is. Magunkkal erőt, kitartást, bizodalmát, lelkesedést hoztunk, s csak egy tűhegynyi békehelyet kérünk, hogy általatok megerősödjünk, esztendeinket, napjainkat meghosszabbítsuk... A régiek ezt így mondták a nótában: Nem kérek én tőled erdő, nagy mezőket édes szülőhazám, csak egy kicsiny helyet, hová a fejemet békén lehajtanám... Sokunknak már szülőhelyünk sincs meg, mi a ti szívetekben kérünk helyet... 5. Mondanivalóm végéhez közel a következőket szeretném figyelmetekbe ajánlani, szívetekre kötni: A. Református templom Buda várában. A tavalyi Zsinathoz közvetlenül, a Tanácskozó Zsinathoz és a Református Vüágszövetséghez az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja Nyílt levél-ként hozta a hírt. Fölhívás érkezett arra, hogy a hazai, elszakított területeken és diaszpórában élő magyar reformátusság hasson oda, hogy Buda várában a Református Egyháznak is, őt megillető helyen, legyen temploma. Erre a célra én 10,000 dollár összeget ajánlottam meg. Sajnos, alig volt e felhívásra visszhang. Most ismét, személyesen és a mi templomunkban hozom előttökbe indítványomat a Kálvin Egyházkerület tudtával. Tegyünk meg minden lehetőt, hogy ezt a tervet magyarországi Református Zsinatunk, a Tanácskozó Zsinat és a Magyar Reformátusok Világszövetsége megszavazza, és egyházi hatóságaink közreműködésével a terv minélelőbb megvalósuljon. Tudom és hiszem, hogy Mennyei Atyánk, az ország a főváros vezetősége, a világ magyarsága segítségünkre siet ebben a tervben. Eddig csak 450 évet késtünk... B. Református zászló. Tavalyi Világtalálkozónkra, sőt már 1996-ban magunkkal hoztuk a Kálvin Egyházkerület zászlaját. Tavaly ebben az ügyben hivatalos megkeresést küldtünk. Benne volt Református lapunkban, most is hozom. A címerünkön látható zászlóba hímeztük az egyház címerét, melyet 1909-ben fogadott el hazai egyházunk, s melyet a múlt esztendőben hűtlenül megtéptünk... Kérjük a Tanácskozó Zsinatot, a Református Világszövetséget, valamint hazai egyházunk Zsinatát, fogadja el ezt a biblikus zászlót zászlajának..., azzal a tudattal, hogy ha a Bárány viszi akkor jó, és Zsinatunk is elfogadhatja! Arra kérem Zsinatunkat, fogadja el ezt az indítványt, zsinati jegyzőkönyvében rögzítse és alkotmányába iktassa, és rendelje el a zászló használatát, mint a magyarországi Református Egyház és a magyar reformátusok zászlaját. C. Vasárnap- és ünnepnapdéli harangszó. Gyülekezetünkben vasárnapi istentiszteletünk után délben megszólalnak a harangok emlékeztetve volt, jelen, és távoli egyháztagjainkra, valamint az Árpád-medencei és diaszpóra magyarságra. Közgyűlésünk elfogadta és elrendelte ezt az emlékeztető harangszót. Ebben az ügyben indítványt küldtünk egyházkerületi gyűlésünkre, sajnos, információ hiányában nem döntöttek. Indítványozom, hogy a Tanácskozó Zsinat, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, valamint hazai egyházunk Zsinata fogadja el az indítványt egyhangúlag az egymásra emlékeztető Vasárnap- és Ünnepnapdéli harangszót. Azt hiszem, nem ütközik törvénybe. A Reformátusok Világszövetsége Genfben, sem pedig Opocensky úr sem kifogásolhatja, hogy, magyar reformátusok, gondolunk egymásra, és imádkozunk egymásért, és ellenségeinkért is... D. Tanácskozó Zsinat. Ismeretes ebbéli véleményem. Tisztelettel kérem és indítványozom, hogy Tanácskozó Zsinat helyett Egyetemes Magyar Református Zsinat elnevezést használjuk. Végezetül: A halál árnyékának völgyében huzamosan élve, végre szedjük össze magunkat. Tudjuk meg, mivégre hozott ide minket Mennyei Atyánk... Kiáltsunk kegyelmes Urunkhoz együtt és mindnyájan, hogy leomoljanak a határok, mint egykor Jerikó falai..., a vasfüggöny..., a berlini fal..., s mi áldhassuk Istenünket, hogy megpróbált, meghallgatott, megsegített minket, és alkalmassá tett fiúságra, új életre, új honfoglalásra, újjászületett, boldog magyarságra, új reformációkra e földön számtalan ezredévekre..., és a boldog örökkévalóságra... Dr. Vitéz Ferenc, a Kálvin Egyházkerület t. b. püspöke, A Magyar Reformátusok Világszövetsége alelnöke