Calvin Synod Herald, 2001 (102. évfolyam, 1-12. szám)

2001-07-01 / 7-8. szám

CALVIN SYNOD HERALD 11 tép, hozz reá víg esztendőt... ” Azt szeretnénk, hogy ti is szeressétek egymást..., és ben­nünket is... Ne versengjetek egymással, mert nem nektek, hanem Krisztusnak kell győznie..., ha pedig 0 győzött, akkor jó zászló alatt álltatok, és áll magyar reformátusságunk, és előbb-utóbb eljő a győzelem... 4. A Tanácskozó Zsinatban és a Világszövetségben mi is benne vagyunk. Sokszor nem halljátok meg, nem veszitek ko­molyan szavunkat, nem vesztek észre. Sokszor érezzük: „Nincs nekünk örökségünk az atyai házban... Menj el a te sátoraidba...” Mi nem csak magunkért, hanem értetek is élünk... Mi kopunk, de helytállunk. A körülmények változ­nak, mi a változó körülmények között is őrizzük atyáink örök­ségét... Ha más nyelven is, de szolgáljuk a felnövő nemzedé­keket, református egyházunkat. Emlékeztetjük a mieinket atyáink honára, nemzetünkre, egyházunkra, hitére és hiva­tására. Ha sokan elhullanak is, de a maradékban élni fog a drága otthonnak, nemzetnek és egyháznak szerelme... Ha ha­zulról valaki hozzánk jön, érezze meg, hogy itt hozzátartozói testvérei vannak... Minket odaátra, titeket itthon maradásra, ország, nemzet, egyház, erkölcs, a családi tűzhely megőr­zésére, az emberi történelem formálcísára rendelt ide az Isten. Ti az ősi utolsó, talpalatnyi földön és tűzhelynél éltek, s azt kell védenetek, amint a költő mondta: ha keli tíz körömmel, - Isten és a mi segítségünkkel is. Magunkkal erőt, kitartást, bizodalmát, lelkesedést hoz­tunk, s csak egy tűhegynyi békehelyet kérünk, hogy általatok megerősödjünk, esztendeinket, napjainkat meghosszabbít­suk... A régiek ezt így mondták a nótában: Nem kérek én tőled erdő, nagy mezőket édes szülőhazám, csak egy kicsiny helyet, hová a fejemet békén lehajtanám... Sokunknak már szülőhelyünk sincs meg, mi a ti szívetekben kérünk helyet... 5. Mondanivalóm végéhez közel a következőket szeretném figyelmetekbe ajánlani, szívetekre kötni: A. Református templom Buda várában. A tavalyi Zsi­nathoz közvetlenül, a Tanácskozó Zsinathoz és a Református Vüágszövetséghez az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja Nyílt levél-ként hozta a hírt. Fölhívás érkezett arra, hogy a hazai, elszakított területe­ken és diaszpórában élő magyar reformátusság hasson oda, hogy Buda várában a Református Egyháznak is, őt megillető helyen, legyen temploma. Erre a célra én 10,000 dollár össze­get ajánlottam meg. Sajnos, alig volt e felhívásra visszhang. Most ismét, személyesen és a mi templomunkban hozom előt­­tökbe indítványomat a Kálvin Egyházkerület tudtával. Tegyünk meg minden lehetőt, hogy ezt a tervet magyarországi Református Zsinatunk, a Tanácskozó Zsinat és a Magyar Reformátusok Világszövetsége megszavazza, és egyházi hatóságaink közreműködésével a terv minélelőbb megvaló­suljon. Tudom és hiszem, hogy Mennyei Atyánk, az ország a főváros vezetősége, a világ magyarsága segítségünkre siet ebben a tervben. Eddig csak 450 évet késtünk... B. Református zászló. Tavalyi Világtalálkozónkra, sőt már 1996-ban magunkkal hoztuk a Kálvin Egyházkerület zászlaját. Tavaly ebben az ügyben hivatalos megkeresést küldtünk. Benne volt Református lapunkban, most is hozom. A címerünkön látható zászlóba hímeztük az egyház címerét, melyet 1909-ben fogadott el hazai egyházunk, s melyet a múlt esztendőben hűtlenül megtéptünk... Kérjük a Tanácskozó Zsinatot, a Református Világszövetséget, valamint hazai egy­házunk Zsinatát, fogadja el ezt a biblikus zászlót zászlajának..., azzal a tudattal, hogy ha a Bárány viszi akkor jó, és Zsinatunk is elfogadhatja! Arra kérem Zsinatunkat, fogadja el ezt az indítványt, zsinati jegyzőkönyvében rögzítse és alkotmányába iktassa, és rendelje el a zászló használatát, mint a magyar­­országi Református Egyház és a magyar reformátusok zász­laját. C. Vasárnap- és ünnepnapdéli harangszó. Gyülekeze­tünkben vasárnapi istentiszteletünk után délben megszólal­nak a harangok emlékeztetve volt, jelen, és távoli egyháztag­jainkra, valamint az Árpád-medencei és diaszpóra magyar­ságra. Közgyűlésünk elfogadta és elrendelte ezt az emlékez­tető harangszót. Ebben az ügyben indítványt küldtünk egy­házkerületi gyűlésünkre, sajnos, információ hiányában nem döntöttek. Indítványozom, hogy a Tanácskozó Zsinat, a Magyar Re­formátusok Világszövetsége, valamint hazai egyházunk Zsina­ta fogadja el az indítványt egyhangúlag az egymásra emlékez­tető Vasárnap- és Ünnepnapdéli harangszót. Azt hiszem, nem ütközik törvénybe. A Reformátusok Világszövetsége Genfben, sem pedig Opocensky úr sem kifogásolhatja, hogy, magyar reformátusok, gondolunk egymásra, és imádkozunk egy­másért, és ellenségeinkért is... D. Tanácskozó Zsinat. Ismeretes ebbéli véleményem. Tisztelettel kérem és indítványozom, hogy Tanácskozó Zsinat helyett Egyetemes Magyar Református Zsinat elnevezést használjuk. Végezetül: A halál árnyékának völgyében huzamosan élve, végre szedjük össze magunkat. Tudjuk meg, mivégre hozott ide minket Mennyei Atyánk... Kiáltsunk kegyelmes Urunkhoz együtt és mindnyájan, hogy leomoljanak a határok, mint egykor Jerikó falai..., a vasfüggöny..., a berlini fal..., s mi áld­hassuk Istenünket, hogy megpróbált, meghallgatott, megse­gített minket, és alkalmassá tett fiúságra, új életre, új honfog­lalásra, újjászületett, boldog magyarságra, új reformációkra e földön számtalan ezredévekre..., és a boldog örökké­valóságra... Dr. Vitéz Ferenc, a Kálvin Egyházkerület t. b. püspöke, A Magyar Reformátusok Világszövetsége alelnöke

Next

/
Thumbnails
Contents