Calvin Synod Herald, 1993 (93. évfolyam, 2-6. szám)

1993-09-01 / 5. szám

CALVIN SYNOD HERALD- 12 -REFOMflTÜSOK LAPJA •A-V Csillaáok-kénti Vezető Gondolatok a Reformáció Napjának fordulóján Az EGYHÁZ Isten nepe, az elhivottak serege, a jó Isten megbocsátó kegyelmét megtapasztalt hívek közössége, az Egyház Krisztus teste (merész páli megfogalmazás) őrtorony, Isten különös kegyelmének erőtere. Mi szerényen egyháztagoknak, egyházi embereknek valljuk magunkat...Isten külö­nös kegyelméből élünk...Közösségi alapon népi egyház vagyunk...Örömmel és hálával valljuk, hogy nekünk egyetlen egy Közben­járónk. Megváltónk van az Úr Jézus Krisztus. Vannak közöttünk is merész, hitbeli nagy­korúságra törekvő lelkek, akik hálával tesz­nek bizonyságot arról, hogy személyes kap­csolatuk van a Jézus Krisztussal...de mi lassan protestáns, református óvatosságai a Bibliával, Isten Igéjével kezdjük, türelmesen kinek kinek hitbeli döntésére bízzuk, hogy milyen kapcsolata van az Úr Jézus Krisztus­sal. A homokóra lejár, egyszer ez a mi por sátorházunk elbomol...Mennyi idő van még hátra? Hogyan töltsük napjainkat? Tényleg kegyetlen zsarnok a természet, felfalj a fiait? Mentőövhöz tapad a kezünk, de fogásunk gyengül...Okos ember az aki megbecsüli az életet.. .de készül, mert mint vándor madarak egyszer mi is indulunk...de hova? Az igaz­ság koronája...ezért igyekezzél...indulásod nem túl korai... □ Akiktől Tanulnunk Kell! MI PROTESTÁNOSOK PRÓFÉTAI KÖTELEZETTSÉGÜNK ÉRTELMÉBEN MINDENKOR KÉSZEK VAGYUNK - HA HITÖRÖKSÉGÜNKHÖZ HÍVEK VA­GYUNK ÚGY A KULTÚRA, MINT A VALLÁS MINDENKORI INTÉZMÉ­NYEINEK ÉS TEKINTÉLY-HORDO­ZÓINAK MEGÍTÉLÉSÉRE; MEGTAR­TÁSÁRA VAGY ELVETÉSÉRE!!! Nem hideg, elvont elvről, okoskodásról van itten szó. Több ez mint elv; több ez mint életstílus; joggal nevezném ezt a protestántizmus élet­lüktető, életbuzditó, élet-sürgető hajtó­erejének. LEGSZEBB ÖRÖKSÉGÉT, ÉLET-FELELŐSSÉGÉT ÉS HITVALLÁ­SÁT TAGADJA MEG AZ A PROTES­TÁNS, AKI EZT FELADJA. Evangéliumi Református Egyházunk nagy fia, R. Niebuhr, theológia vezető szere­pe amerikai s talán világ-viszonylatban is egyedülálló. Ha Tillich Pál Amerika legna­gyobb filozófusa, Niebuhr Reinhold kétség­kívül a legnagyobb theológusunk. Joggal nevezik őt az amerikai Barthnak. R. Niebuhr a totalitáriánus abszulutumok, zsarnok-igazságok korában rámutat nemcsak a politikai, de a vallási totalitárius álláspont kisértéseire is. A theológiai tétel feszülő élet-magatar­tássá válik a hamis abszolutumok bálványi­mádó világában: "We must fight their false­hood with our truth, but at the same time fight the falsehood in our truth." "Igazságunk­kal kell harcolnunk hamisságuk ellen, de ugyanakkor harcolnunk kell a mi igazságunk­ban lévő hamisság ellen is." Niebuhrt ez a csoldálatosan érzékeny önkritikái a megmenti a farizeus, dogmatikai falazástól. Nemzet­közi síkon pl. az előbbi mondat azt jelenti, hogy a viszonylagos demokratikus igazság jegyében harcolunk a kommunista-totalitá­­riánus hazuság ellen, - ugyanakkor azonban alázatosan bevalljuk, hogy a mi igazságunk is viszonylagos. Látásunk részleges, határolt, nem tökéletes. Mert emberek vagyunk és nem Isten! A suta ember theológiája is suta. A romantikus ideálizmus „fekete-fehér," „jó és rossz," „tiszta erkölcs" és „csupa bún” naivan szószátyár kategóriáit töri össze Niebuhr. Ez az egzisztenciálisan kritikai gondolkozás már nem hisz önámító „keresz­­tesháborukban." De érzékeny protestáns, kál­vini lelkiismerete az Istenfélelem-imádat, szerénység, bünbánat és hála jegyében vállalja feladatát. Ezt a lelkiséget konkréten Lincoln közelíti meg legjobban. Az ilyen ember magatartását a bátor erkölcsi határo­zottság jellemzi a mindennapi döntések és feladatok végzésében. Közegyházunk református ága a 19.-ik században a mercersburgi iskola tagjaiban Amerikaszerte vezető szerephez jutott: F. A. Rauch, J.W. Nevin és Philip Schaff nevei tényezők, komoly tényezők voltak a maguk korában. Ezt a tradíciót folytatta G.W. Richards, a lancasteri Theológiai Szemi­nárium illusztris elnöke. Ennek a theológus él-gárdának méltó utódai: Reinhold Niebuhr, Richard Niebuhr és Elmer Homrighausen. Nagy veszteség számunkra, hogy közegy­házunk e férfiaknak a teljes szolgálatát előttünk ismeretlen körülmények miatt elvesztette. „Itt állok, máskép nem tehetek, Isten engem úgy segéljen..." Luther Márton "Here I stand, I cannot do otherwise, so help me God..." Martin Luther „Itt testet megölhetitek, de a lelket nem..." Zwingli Ulrich "You can kill the body, but not the soul..." Huldroich Zwingli „Mi meghalunk, de halálunkban is diadal­­maskadunk..." Calvin János "We will die, but in death even be conquer­ors...” John Calvin Távol-nyusati messzelátóról „Őrzők, kik vagytok megfogyva, árván, Őrzök! Vigyázzatok a strázsán!" (Ady) INTELEM A TORONYBÓL------Paál Gyula rovata--------

Next

/
Thumbnails
Contents