Calvin Synod Herald, 1993 (93. évfolyam, 2-6. szám)

1993-09-01 / 5. szám

CALVIN SYNOD HERALD- 13 -REFOMÁTUSOK LAPJA A „MAGVAR KÁLVIN SYNOD" TÖRTÉNETE az amerikai magyar református egyházak élete első századában /-----------------------------------------------Irta: Dr. SzAbó István________________________________ A harmadik püspök időszaka (Parragh Dezső, 1979-1981) Az 1979-es év közgyűlésén a Calvin Synod Parragh Dezsőt, a chicagói Norridge (IL) lelkipásztorát választotta meg a püspöki tisztre. Ebben az időszakban, amikor az Egyesítő Magyar Református Egyház programja zsák­utcába sodródott, 1979 nyarán, a Calvin Synod ifjúsága és az Amerikai Magyar Református Egyház (Független Egyház) ifjú­sága közösen tartotta meg évi konferencia táborozását. Ez máig az egyetlen reményt ígérő maradandó közös próbálkozás a két külön egyházcsoport között, és talán az egyet­len reményt ígérő vállalkozás. Az 1980-as közgyűlésén, amely Pitts­­burgh-ben (PA) volt, Parragh püspök arról szomorú tényről beszélt, hogy „egyházaink úszó jégtáblára helyezett virágoskertek" {Ravasz László). Olvadnak, fogynak! Egyre kevesebbek, egyre kisebbek számban, erőben. De a végítélet elméletének elfogadása helyett új utakat és eddig ki nem próbált lehetőségeket kívánt beleiktatni a synodus vérkeringésébe. Külön hangsúlyt helyezett egyházmegyéink tevékenyebb és pozitívabb működésére mind a négy területen. Tekintet­tel a synod kiterjedésének szörnyűséges távolságaira, csak a négy gócpont eleven közreműködésével látta biztosíthatónak az egész egyházkerület fennmaradását. Mind­egyik ugyanannak a tradíciónak hűséges hordozója: a négy esperes és négy megye fokozotabb és tevékenyebb segítő közremű­ködése nélkül reménytelen az egész egyház­­kerület jövendője. Az Erdélyben lévő magyar református testvéregyházak segítése továbbra is folytató­dott egyre impozánsabb arányban. 1980-ben a közös ifjúsági konferencia tábor újra megismétlődött, és még sikeresebb volt. A magyar örökségnek és ősi hagyomány­­nyoknak angol nyelven való megismertetése megkülönböztetett hangsúlyt kapott, abban a tudatban, hogy egyházkerület összes gyü­lekezetében már nem is a harmadik, hanem a negyedik generáció kezdi kitenni a több­séget. Az értékek megőrzésére külön bizottság felállítása bizonyult szükségesnek. A Negyedik Püspökség Időszaka (Bütösí JÁNOS, 198M985) A Calvin Synod 1981. évi közgyűlése szokatlan dolgot cselekedett. Újra vissza­választotta már volt elnökét és püspökét: Bütösi Jánost. Püspöki szolgálata párhuzamba került közegyházi szolgálatával. Ugyanez időben ő volt a Református Egyhák Világszö vétségé Észak-amerikai Területei Tanácsában a Krisztus Egyesület Egyháza közegyház részéről a képviselő. Fontos és kimerítő szerep jutott számára: meggyőznie a szerve­zetet, hogy teljes erejét vesse latba a román Többek kérésére Ötvenéves Albu­munknak angol nyelven megjelent szöve­get magyar nyelven közöljük folytatólago­san, amint a hely megengedi következő számainkban. Ez a történelmi beszámoló magyar nyelven kinyomtattatott Magyarországon all. Református Világtalálkozó Impozáns Jubileumi Könyvében, melynek címe,, Te­­benned bíztunk eleitől fogva..." kormány által főként Erdély magyarjai ellen elkövetett kegyetlenségnek és az emberi jogok lábbal tiprásának megszüntetésére. Ennek eredményeképpen a tanács lázasan követelte az Egyesült Államok kormányától Románia megkülönböztetett vámkedvezmé­nyi kiváltságának visszavonását. Ebben a küzdelemben a kerület püspökének oroszlán­­rész jutott. A synod 1982-es közgyűlése az alkot­mány és alapszabályok revízióját rendelte el, mely alapos munkát követelt a püspöktől, tanácstól egyaránt. Fokozott erővel foly­tatódtak a külömböző tengerentúli segély­akciók. Az év reformáció vasárnapját Cal­vin Synod vasárnapnak jelölte ki az egyházkerület nyomtatott és betétettél ellá­tott külön kislapok megküldésével és kerületi célokra való adományok kérésével. Ennek évenkénti megismétlését is tervbe vette az egyházkerületi tanács. 1982-ben a közegyház a kebelében lévő Lorain (OH) városában működő magyar református egyház átbocsátását kérte a Ma­gyar Calvin Synod fennhatósága alá. Ennek mozgatója természetesen a gyülekezet lelki­­pásztora, Szűcs D. Zoltán volt. Az átbocsá­­tást elnyerte a gyülekezet, és a Calvin Synod örömmel gazdagodott egy példásan hű, nagy, élő gyülekezettel. A püspök kivételes hangsúlyt helyezett a közegyház Church Growth (egyháznöveke­dés) nevű országos mozgalmára. Folytatás a 14. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents