Calvin Synod Herald, 1990 (90. évfolyam, 2-6. szám)
1990-11-01 / 6. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 11 — REFORMÁTUSOK LAPJA ~ Anyaegyházunk újra megnyílt középiskolái Sárospatak A Sárospataki Református Kollégium egyik — talán legfontosabb — titka az, hogy olyan sajátos légkört sikerült megteremtenie az elmúlt évszázadok során, amely jellegzetes karaktert adott az itt folyó pedagógiai munkának, a teológiai tudományosságnak, a nemzeti hagyományok ápolásának. S mivel a századforduló idején, meg a huszas évek végefelé bekövetkezett gazdasági válság miatt erről a tájékról vándorolt ki a legtöbb magyar Amerikába, s innen mentek ki pásztoraik is református népük után, az iskolának szoros kapcsolata épült ki az újvilágbeli magyarsággal is. Bár az elmúlt négy évtized kényszerű iskola-szilenciuma alapos érvágás volt nemcsak az egyház életében, hanem a magyar kultúra és közoktatás terén is, a Sárospataki Kollégium Gimnáziumának újra egyházi kezelésbe vételekor azt tapasztaltuk, hogy szinte töretlenül folytatják ott, ahol abbahagyni kényszerültek az 1950-es évek elején... Budapest Harmincnyolc évi kényszerű szünet után újra megnyitotta kapuit a Dunamelléki Református Egyházkerület iskolája, a Budapesti Református Gimnázium, amelyet — az alapítók nevére emlékezve — Baár-Madas Gimnáziumként tart számon az emlékezet. Nagyszabású ünnepségek keretében, Isten iránti hálaadás jegyében adták át a gimnáziumot rendeltetésének szeptember 2-án. Délelőtt a Kálvin téri templomban évnyitó istentisztelet volt, amely alkalom ünnepélyességét emelte, hogy a nagy számban összesereglett gyülekezet előtt ünnepélyes fogadalmat tettek a gimnázium tanárai. Délután az iskola udvarában került sor az ünnepélyes tanévnyitóra, amelyen részt vettek magas rangú állami vendégek is, köztük dr. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke.------ Október 23.------ünneppé nyilvánítása talán a legbeszédesebb jele annak, hogy hatalmas dolgok zajlottak le ebben az országban néhány rövid év alatt. Az 1956. októberi forradalom áldozataira emlékezés tavaly a budapesti Hősök terén egyedülállóan nagy és katartikus élmény volt százezrek számára, s a mai nagy belpolitikai csatározások idején szinte nosztalgiával emlékezünk vissza a végtisztességet megadó ünnepségre, amikor nagyjából-egészéből együtt volt az ország. Legföljebb csak rövidlátásunkat és kicsinyhitűségünket igazolja, hogy néhány évvel ezelőtt még alig mertünk reménykedni egy ilyen fordulatban. Őszintén ki kell mondanunk, hogy nem gondoltuk volna: az a hatalom, amely alattvalóivá fokozott le bennünket, szinte egyik napról a másikra romba fog dőlni. S nem azért nem gondoltunk erre, mert belsőleg és érzelmileg teljességgel azonosultunk volna vele, hanem mert szinte az egész nép és szinte az egész egyház előtt úgy tűnt: olyan erős ez a hatalom, hogy hosszú történelmi időszakra meghatározza kényszerű lépteinket... Nem így történt. Isten megszégyenített, s egyúttal meg is ítélt bennünket kicsinyhitűségünkben. Mivel nem bizonyult elég erősnek az Ő hűségébe és állandóságába vetett bizalom. Az újraszerveződő Magyarországon a református egyháznak is végig kell gondolnia a múltját, különös tekintettel arra a szempontra, hogy egyházunk történetében a válság mindig a fennálló hatalomban való részesedésre törekvés keserű „gyümölcse” volt. Érdemes lenne ebből a szempontból áttanulmányozni egyháztörténetünk utóbbi 150 évét, s feltárni a fordulatot: hogyan válhatott az egykori protestáns, függetlenségi törekvésektől átszőtt református egyház a hatalom egyik támaszává. Egyház és politikai hatalom. E bonyolult problémakör református, azaz a Szentíráson és a Hitvallásainkon nyugvó megoldása juttathat el bennünket a legszebb és legprogresszívabb teológiai hagyományainkhoz való visszatalálásra. Felhívás október 23. megünneplésére A Zsinat Elnöksége kéri a gyülekezeteket és a lelkipásztorokat, hogy október 23-án a déli harangszó után 5 perccel még további 5 percig szólaltassák meg a harangokat 1956 mártírjainak emlékére. Ahol annak feltételei megvannak, tartsanak ökumenikus istentiszteletet, áhítatot, vagy könyörgést. Európa újjárendezése Magyarországot a két szuperhatalom az európai hatalmakkal egyetértve kivonta a szovjet érdekkörből és a Nyugathoz csatolta. Míg Románia, Bulgária és Jugoszlávia megmaradt a szovjet érdekszférában, és a gorbacsovi modell szerint alakulhat át. És itt kezdődik a probléma. Romániában a gorbacsovi átalakulásra nehézkes balkáni vezetés bizonytalan gazdasági, politikai és társadalmi helyzetet teremt. A figyelem elterelése érdekében felújítják a régi balkáni gyakorlatot, a nemzetiségek üldözését, brutalitását, a mob rule-t, a tények elferdítését és hazug propagandát. Ezt a kérdést meg kell oldani, mert százezrek menekülnek el az új gorbacsovi balkáni demokráciákból — Nyugatra. Szikrák és csillámok A mer ikai vezető lelkészek anyaországi díszdoktorrá avatása A Budapesti Református Teológiai Akadémia október 2-án, kedden délután 5 órakor díszdoktoravató közgyűlést tartott a Ráday Kollégiumban. Ennek során az akadémia honoris causa doktorává fogadta Ábrahám Dezső ny. püspököt (USA), valamint dr. Vatai László ny. lelkész, irodalomtörténészt (Canada). A felemelő ünnepségekhez kapcsolódóan a Debreceni Református Teológiai Akadémia tanári kara két neves egyházi személyiségnek, dr. Bertalan Imrének, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnökének és dr. Eugene Osterhaven neves amerikai rendszeres teológusnak díszdoktori oklevelet adományozott. A Sárospatakon megtartott díszdoktoravató ünnepségen dr. Karasszon Dezső professzor Bertalan Imre, dr. Gaál Botond professzor pedig Eugene Osterhaven munkásságát méltatta. Isten gazdag áldását kérjük a négy új díszdoktorra, akik eddigi szolgálatuk során is számtalan bizonyságát adták a Magyarországi Református Egyház iránti szeretetüknek.
