Calvin Synod Herald, 1986 (86. évfolyam, 1-6. szám)
1986-02-01 / 1. szám
CALVIN SYNOD HERALD-10-REFORMÁTUSOK LAPJA bért illető elvárásainak, csokorba szedi az érdemeit; “Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák vagy mint lm e vámszedő. Böjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, amit szerzek” (Luk. 18:11). Amíg a vámszedő csak a bűneit és a méltatlanságát látja, addig a farizeus úgyis mint az egyház őre, a Törvény betartásának az ellenőre referál Istennek, statisztikát ad önnön kiválóságáról és “egyéb emberek” erkölcstelen voltáról. A paragrafuson, a formulán tájékozódó ember a vallásból gólemet csinál: ott, ahol Isten szeretetről, váltságról, Szentlélek tűzéről beszél, az őt képviselő ember máglyát rak, keresztes hadjáratot indít, inkvizíciót mível. A vallásos ember Istene valójában megdicsőült mása, ábrázolata — önnön magának. Amikor hálát ad, az alkalom és ürügy arra, hogy számba vegye, hogy ő mit adott Istennek, mit tett az Ügyért. * * * Dávid nem volt gáncstalan lovag. Nagy ember volt, akinek az árnyéka is nagy volt. De élő Istene volt, nem egy fantom, teolágusok által megfogalmazott koncepció. “Isten közelsége oly igen jó nékem — mondotta. Az Úr Istenbe vetem reménységemet, hogy hirdessem, minden te cselekedetedet”. Másutt így vall: “Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadosodat, mert számát sem tudom” (Zsolt. 71:15). A hivő ember nem magán, hanem Istenen tájékozódik. Életének, dolgainak az ád értelmet és súlyt, hogy mit szól hozzá Isten? Annyival is inkább, mivel tudván tudja, hogy amije van, azt kapta. “Számát se tudom”. Hogy mi mindenre kiterjed Isten figyelme, jósága, azt fel sem tudom mérni. “Nagy én rajtam a kegyelem” (Zsolt. 86:13). Azt szoktam mondani, hogy Isten kartávolságra van tőlem; mindig elérhetően, mindig átölelhetően. “Isten közelsége oly igen jó nékem.” Az Újszövetség rendjében konkretizálódott, amire Dávid csak ráérzett: az ige, az Isten testet öltött. Lekpödöshették. Keresztre feszíthették. De harmadnapon feltámadott. S odaadta a nevét azoknak, akik hisznek benne. 1986 tavaszán—növekvő nemzetközi feszültségek, földrengések, éhségek és döghalálok közepette —jó nekünk tudnunk, hogy Jézus Krisztus ma is ugyan az, mint aki volt, amikor közöttünk lakozott. És a programja sem változott, hívása ma is érvényes: “Az embernek Fia azért jött, hogy megtartsa, ami elveszett” (Máté 18:11); “Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket” (Máté 11:28). Hálaadással indulhattunk neki az új évnek, mivel a problémáink, a bajaink 2000 év óta meg vannak oldva, és a bűneinkből tisztára mosattunk. Hinni anynyit jelent, mint Istentől a Jézus nevében bizalommal elkérni, ami már a miénk! KÖRKÉP Teológiai szakszótár jelent meg. Jó könyv az, amelynek úgy kerülünk a hatása alá, hogy le sem tesszük mindaddig, amíg végig nem olvastuk. De az ilyennel gyakran megtörténik, hogy a könyvespolcunkra helyezzük s többé elő sem vesszük. Jó könyv az is, amibe belelapozva észrevesszük: erre mindig szükségünk lesz. Nem a könyvespolcot díszíti tehát, hanem íróasztalunk jól megválasztott kézikönyvei közé kerül. Ilyen az a ‘‘Teológiai szak- és idegen szavak szótára"című kiadvány, amit Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Gimnázium vallástanára, valamint dr. Lenkey István tudományos főmunkatárs szerkesztettek, s nemrég jelent meg a Debreceni Református Kollégium Sokszorosító Irodájában. Erre a szótárra mindennap szüksége van a teológiával foglalkozó diáknak, lelkipásztornak, érdeklődő egyháztagoknak vagy kívülállóknak. 1972 héber, görög, latin és egyéb idegen nyelvű címszót és szókapcsolatot találunk benne a teológia minden ágából, a megfelelő magyarázattal együtt. E szakszótár előnye a tömörség. Nem részletezi a magyarázatot, mégis összefoglalja a tudnivalók lényegét. Másik előnye a közérthetőség. Az idegen szavakat nem _ más idegen szavakkal, hanem világos és érthető magyar nyelven tolmácsolja. Harmadik előnye az arányosság. A teológia egyik ága sem szenved csorbát a másikkal szemben, egyik sem teijeng túl a másik rovására: a bibliai, történelmi, rendszeres, ökumenikus, gyakorlati és kiegészítő szaktárgyak egyforma arányban képviseltetnek. Negyedik előnye, hogy nyitott. “Nem lép fel a teljesség igényével... aki használja... kritikai észrevételeivel, javaslataival segítsen bennünket egy teljesebb kiadás elkészítésében” — kéri szerényen a szerzőpáros. Aki tehát még többet akar tudni, az fogadja meg a szerkesztők kérését: forduljon hozzájuk írásban. A szótár értékeiről sokat mondhat egy kiragadott példa. íme: “corpus Christi (lat) — Krisztus teste corpus mysticum — Krisztus titokzatos teste, az egyház corpus Christianum — az egész keresztyénség, amely a középkorban egyenlő volt a pápa vezette művelt Nyugattal corpus doctrinae (lat) — hitvallási tekintélyű iratok gyűjteménye...” A könyvet dr. Kocsis Ferenc és dr. Varga Zsigmond professzorok lektorálták. Függelékként az egyházi szakirodalomban használt hazai és külföldi rövidítések válogatót jegyzékét tartalmazza. Hasznos, hiánytpótló, folyamatos segítség a teológiával foglalkozóknak. Dr. Bolyki János A kis népszámlálás adatai A statisztikai adatok szerint Magyarország népessége jelenleg 10 millió 659 ezer, ötvenezerrel — 0,5 százalékkal - kevesebb, mint öt évvel korábban. A lakosság nemek szerinti összetétele alig változott: jelenleg az ország népességének 48 százaléka férfi, 52 százaléka nő. Az ezer férfira jutó nők száma öt év alatt 1064-ről 1069-re emelkedett annak következményeként, hogy a férfiak halandósága romlott. A korösszetételre az elöregedési folyamatjellemző: a 40 éven aluliak 220 ezerrel kevesebben, az ennél idősebbek viszont 170 ezerrel többen vannak, mint a megelőző népszámláláskor. Legnagyobb mértékben a 20—24 évesek létszáma kisebb, de a születésszám visszaesésének következtében számottevő a csökkenés a csecsemő-, illetve a kisgyermekkoruaknál is. A népesség kedvezőtlenebbé vált korösszetétele okozza, hogy csökkent a munkaerő-utánpótlást jelentők, valamint a szülőképes korú nők száma is. Kedvező viszont, hogy a nők valamivel több gyermeket vállalnak, mint korábban: száz házasságban élő nő 1980-ban 172, 1984-ben viszont 175 gyermek szülésére vállalkozott. Új Kossuth-ház W ashingtonban Az Amerikai Magyar Református Egyesület birtokba vette új székházát Washington, D.C.-ben. Az Igazgatóság egyhangú szavazata úgy döntött, hogy központi hivatalát hét esztendei marylandi tartózkodás után visszaviszi a főváros szívébe, ahová az Egyesült Államok Kongresszusa által adott és Theodore Roosevelt elnök által aláírt működési engedélye is köti. A Massachusetts Avenue és 20. utca sarkán megvásárolt épület a konzulátusok és követségek hosszú sorában az egyik legszebb saroképület. A hagyományoknak megfelelően az új épület a Kossuth Ház nevet viseli. Említésre méltó, hogy az első Kossuth Házat szemben a Fehér Házzal pontosan 50 esztendővel ezelőtt vásárolta az Egyesület, amikor Washingtonba költözött Ohio államból. A székház megvásárlása külső, látható jele az Egyesület életképességének, anyagi erejének és jövőbe vetett bizalmának. A Református Egyesület új székházán keresztül folytatni kívánja továbbra azt az egyetemes amerikai és kanadai magyarságszolgálatot, amelyet pontosan kilenc évtizede végez és végezni kíván a jövőben. Céljai megvalósításához hív és vár minden magyart tagjai sorába.
