Calvin Synod Herald, 1986 (86. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 5-6. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 26 REFORMÁTUSOK LAPJA Különös módon éppen a teológusokat haragította magára. Egy pályamunkájában ugyanis tudományosan fejtegette, hogy vajon miért alusznak el a hívők az istentiszteletei során. Bár e pályázaton három császári aranyat nyert, érvei visszatetszéssel találkoztak lelkészi körökben. Hatvani ugyanis úgy találta, hogy a hívők nemtörődömsége nagyrészt azzal volt kapcsolatos, hogy a lelkészek felkészületlenek és prédikációikban gyakran unalmasak is. A híres Maróthi György tanította matematikára és csillagászatra, a neves Szilágyi Sámuel pedig fizikára. Az utóbbi úttörő volt a tekintetben, hogy már kísérleti fizikát oktatott. Debrecenből külföldi kollégiumok felé vezeteti az útja. A tehetséges protestáns ifjak hollandi, német vagy svájci egyetemeken folytatták tanulmányaikat. Ezt részben maga a debreceni kollégium, az egyház, részben a tanítással szerzett szerény jövedelem tette lehetővé. Tanárai is megjárták a külföldet, s ezen felbuzdulva, 1745- ben gyalog, lovon, futárkocsin, hajón utazva Hatvani István nyugat felé indult. Pozsonyban két hónapig várt, míg megkapta útlevelét. Újabb egy hónapig tartott, míg — ösztöndíjával is felfegyverkezve megérkezett a híres-nevez bázeli egyetemre. Itt is elsősorban teológiával foglalkozott, de látóköre egyre bővült természettudományos téren is. Tanárai közé tartozott Bornouilli Johann (1667—1748), aki Leibnitz differenciál- és integrálszámítását is oktatta. Tanára halála után ezt a tárgyat fia, Dániel (1700 1782) vette át, de az ifjabb Bornouilli már nem egységes természettudományt és matematikát tanított, hanem filozófiát, természetrajzot és orvostudományt is. Az energia elvét a mechanikában ő mondotta ki először: megvetette a hidrodinamika alapjait, sokat tudott az aerodinamikáról és a gázok fiziko-kémiai viselkedéséről is. A fiatal Hatvani István tehát sok olyan tudomány birtokába juthatott, melyet akkoriban hazájában sem elméletében, sem gyakorlatában nem ismertek. Anatómiát is tanult; boncolásokban is részt vett. Rudolf Zwinger, a gyakorlati orvostudomány professzora még kórházi ápoltjaihoz is elvitte s ott megismerhette a diagnosztika és a gyógyítás alapjait. 1747-ben befejezte teológiai tanulmányait. Vizsgái letétele után pappá avatták. Miután doktori értekezését megvédte, 29 éves fejjel mára teológia doktora lett. Ösztöndíjjal hívták Bernbe, de ő Bázelben maradt, hogy az orvosi diplomát is megszerezze. Gondolatai otthon jártak; tudta, hogy otthon honfitársain mint orvos is tud majd segíteni. 1748-ban, harminc esztendős korában végre eljuthatott az orvosdoktori esküig. Első orvosi értekezése a betegségeknek az arcvonásokból való felismeréséről szólt. ,, Szegény, földre tiport" hazáján akart segíteni! Már 1747-ben meghívták tanárnak a debreceni kollégiumba. Hívták a professzorok Heidelbergbe, Marburgbaés Leydenbe is, de ő lemondott a külföldi karrierről. Debrecenbe vágyott, előbb azonban tanulmányútra indult, hogy látókörét bővítse. Megfordult Zürichben, Utrechtben és Leydenben. Az utóbbi helyen — most már Debrecen városának támogatásával — Musschenbrock elektrosztatikai kísérleteit szemlélhette, kémiát tanulhatott és fejleszthette görög- és történelmi tudását is. Az elektrosztatikai órákon megismerhette az ún. „leydeni palack” kísérletet is, tehát az elektromos töltés üvegpalackba való sűrítését. 1748 végén Hamburgon és Berlinen át — hazatért. Bécsben egy hónapot rostokolt. Itt szakkönyveit átkutatták és elvámolták. 1749-ben végre megérkezett Debrecenbe, — olyan tudással felfegyverkezve, mely nemcsak Magyarországon, de a Habsburg Birodalom egész területén ismeretlen volt. Alig csodálható, hogy később — a hitetlenkedők, a borzadok, a műveletlenek, a babonára hajlamosak — „boszorkány mesterséggel”, az ördöggel való társulással gyanították. II. Rész Az„ördöngős”professzor. — Az előző fejezetben fontosnak tartottam, hogy - még a szokottnál is részletesebben — tájékoztassam az Olvasót arról, hogy mit tanult Hatvani külföldön, kik voltak a professzorai, hiszen csupán mindezek pontos ismeretében érthetjük meg azt, hogy miért vált a tudománynak és a felvilágosodásnak ez a csodálatos úttörője saját hazájában annyira „érthetetlenné”, rettegetté s vajon milyen „szokatlan” tantárgyakat taníthatott, fölöttébb szokatlan módon, hogy a műveletlen emberek és a babonára hajlamosak hovatovább úgy vélték, hogy őkelme bizony alighanem — az ördöggel cimborái!... Vajon mit tudhattak 1749-ben — tehát mikor a 31 éves tanár előadásait megkezdte — Magyarországon az „energia elvéről”, a hidrodinamikáról, az aerodinamikáról, a gázok fizio-kémiai manipulációiról, az orvosi anatómiáról, a boncolások technikáiról, a diagnosztikáról, az elektrosztatikáról?... Hatvani István európai-szintű tudósa volt mindezeknek a tantárgyaknak, elméleteknek és gyakorlati kísérleteknek. Szerény tanulmányom során természetesen nem mehettem nagyobb részletekbe, ezért azoknak, akiknek érdeklődését tán felkeltettem, azt tudom ajánlani, hogy szerezzék meg Hatvani „Önéletrajz”-át (melyet elsőként Milesz Béla közölt le a „Vasárnapi Újság” 1872. évfolyamában, de azóta modernebb formában is kapott nyomdafestéket), olvassák el — az első fejezetemben ismertetett „Hatvani"c. költeményt (melyet Arany János 1855-ben írt), olvassák el Jókai Mór: „A magyar Faust"c. novelláját (melyet eredetileg 1871 február 12-én adott elő a Kisfaludy Társdaság előtt), vagy pedig olvassák el a Hatvaniról szóló anekdotákat és mendemondákat. melyeket tanítványa, Kazinczy Sámuel debreceni orvos gyűjtött össze. / 749-től 1786-ig, tehát harminchét éven át látta el tanári tisztét a debreceni kollégiumban. Első tanítási évében megnősült: Csatárv Máriát, egy városi szenátornak leányát vette el. E házasságból egyébként tíz gyermek született, hét fia és három leánya. A gyermekek közül hat korán elhalálozott, de két fia és két leánya megnőtt és számos unokája született. A várostól nagy házat kapott, e házban élénk társadalmi élet folyt. Kiváló családapa volt, s nemcsak gyermekeit, de öccsét is gondos nevelésben részesítette, anyagilag, erkölcsileg támogatta. Tanári fizetése nem volt túlmagas, de orvosi praxist is ellátott, azonkívül közismerten oly lelkiismeretesen gazdálkodott, hogy végül is tisztes vagyonra tett szert. Több házat, birtokot is vett s azok jövedelméből képes volt szerényebb anyagi körülmények között élő rokonait is támogatni. Pedagógiai módszereiről nem sokat tudunk, de adatok maradtak lankadatlan buzgalmáról, s arról, hogy 3 éves ciklusokban adott elő matematikát és fizikát. Még ennél is fontosabb az, hogy ő volt az első. aki kémiát tanított Magyarországon! Ezenkívül tanított csillagászatot, földrajzot, fiziológiát, botanikát, filozófiatörténetet, etikát, jogi és természetesen teológiai tantárgyakat. Mivel a nagyelőadótermet lehetetlenség volt felfűteni, tehát fizikát rendszeresen a nyári hónapokban oktatott. Híresek — ellenségei és a babonások szerint: „hírhedtek” — voltak fizikai-kémiai kísérletei. A debreceni kollégium kis házi múzeuma ma is őrzi légszivattyúját, magdeburgi féltekéit, lipcsei dörzselektromos „villámgépét”. Hatvani maga is tervezett kísérleti műszereket, melyeket egy debreceni műszerész készített el. A rendszeres oktatáson túlmenően, ő volt a helyi könyvtár igazgatója, a praeceptorok tanítója és felügyelője. Számos pályázatot írt ki. Felügyelt diákjai egészségi állapotára is és a rászorulókat orvosi ellátásban részesítette. Tudjuk, hogy kiváló szónok is volt és — ha erre szükség mutatko
