Calvin Synod Herald, 1986 (86. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 5-6. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 22 — REFORMÁTUSOK LAPJA KÁLVIN GENFI FŐISKOLÁJA Genfben volt iskola a reformáció előtt is. Egy gazdag kereskedő: Versonnay Ferenc alapította 1428-ban. Kálvin első genfi szolgálata idején éppen fellendülőben volt. 1538-ban azonban Kálvint száműzték s ezzel az iskola virágzása is megszűnt. Amint tudjuk, a száműzött Kálvint Strassburg fogadta be. Itt ismerkedett meg Sturm Jánossal, a neves pedagógussal, aki éppen akkor nyitotta meg gimnáziumát, amely hamarosan európai hírre emelkedett. Az iskola munkájába Kálvin is bekapcsolódott. Amikor pedig 1541-ben viszszatért Genfbe, a strassburgi iskolának a képét vitte magával, s nem nyugodott addig, amíg annak mintájára Genfben is létre nem hozta a főiskolát. Az első időkben azonban az iskola ügye nemigen mozdult előre, s maga Kálvin is csak 1558-ban látta elérkezettnek az időt arra, hogy a tanácstól — nem pénzt, hanem — engedélyt kérjen arra, hogy pénzt gyűjthessen a főiskola épületének fölépítésére. A tanács az engedélyt készséggel megadta, a pénz előteremtését pedig Kálvin magára vállalta. Maga járt házról házra, s fél év múlva: 1559 márciusában arról számolt be a tanácsnak, hogy együtt van 10024 aranyforint. Ez az összeg elegendő volt arra, hogy nyomban hozzáfogjanak az építkezéshez. Újabb fél év múlva aztán készen volt az épület, együtt volt a tanári kar, s így végre annyi munka után kitűzhették a főiskola ünnepélyes megnyitásának napját: 1559. június 5. Az ünnepély a Szent Péter templomban volt. Ez a nap fontos dátum nemcsak Genf történetében, hanem a pedagógia történetében is. Kálvin genfi főiskolája ugyanis századokon át mintául szolgált mindazoknak a kollégiumoknak, és akadémiáknak, amelyek a református reformáció talaján keletkeztek szerte Európában. A genfi főiskola két tanintézetet foglalt magában: 1. kollégium: megfelel a mai általános és középiskolának; 2. akadémia: megfelel a mai teológiai akadémiának. A kettő együtt alkotta tehát a főiskolát, amelyből később kiépült a ma is élő és neves genfi tudományegyetem. Az egész főiskola élén a rektor állt. (Az első rektor Béza Tódor volt.) A kollégium hét osztályra tagozódott. Az akadémiai tagozatra a kollégiumi osztályok elvégzése után lehetett beiratkozni. A kollégiumi oktatás célja a klasszikus nyelvek (görög, latin) és műveltség magasfokú ismerete volt, az akadémiai oktatásé pedig a lelkészképzés. Kálvin ismert mondása szerint a genfi tanári kar fákból nyilakat faragott. Sajnos, maga Kálvin korán kidőlt a sorból, de utódának: Béza Tódornak a hívására Európa legkiválóbb szellemei jöttek tanítani a genfi akadémiára, sokszor biztonságos és jól fizetett katedrát hagyva ott. Ami pedig a tanulókat illeti: a genfi tanács jegyzőkönyvének tanúsága szerint már a megnyitás évében a kollégium legalsó osztályába 280 tanuló iratkozott be, úgyhogy külön épületet kellett keresni ennek az osztálynak. De szűknek bizonyult az akadémia előadóterme is, s az előadásokat az auditóriumban kellett megtartani. Kálvin halálának évében (1564) a kollégiumban 1200 tanuló volt, az akadémián pedig 300 hallgató tanult, de ez a szám is 1932. április 5-én született Nyíregyházán. Apja Ocsenás József cipészmester volt. Anyja született Sztanek Zsuzsanna háziasszony volt. A szülőknek két gyermeke született, Piroska és József. A családtól mély vallási nevelést kapott a két gyermek. Evangélikusok voltak. József egyházi elemi iskolát Nyíregyházán végzett, majd középiskoláit Sopronban az evangélikus gimnáziumban fejezte be 1952-ben. 1952—54- ig Sopronban elkezdte az Evangélikus Teológiát, de betegség és személyi okokból abba kellett hagynia. 1956-ban megnősült Komlón, majd az 1956-os viharos események következtében annyi más emberrel együtt ő is elhagyta Magyarországot. így került Argentínába feleségével együtt. A kezdeti időben életük viszontagságos volt, mint a többi sorstársaiknak. Folytatta teo...ha az Űr bűneinket nem nézi és életünket megtartja... felhívással szoktuk jelenteni az úrvacsora idejét. Előkészület nélkül nejáruljunk az Úr asztalához. Mint a Jézus melletti kereszten szenvedő, az utolsó pillanat előtt mi is odafordulhatunk az Úrhoz. — Ő irgalmasan figyelmeztet: még van kegyelmi idő az előkészülethez. Nem azért, mintha önmagunkat megtisztítva, méltóképpen és emelt fővel állhatnánk meg az emlékeztető-vendéglátó előtt. Ha orvoshoz megyünk, gondosan figyelünk a test tisztaságára. Ha a lelki orvos elé járulunk, számára nem elegendő a tiszta külső — de az felemelő, hogy Ő elfogad úgy, ahogy vagyunk, bűnöktől bemocskoltan, szennyesen. Az előkészületet használjuk fel arra, hogy rádöbbenjünk a magunk tisztátalanságára. naponként növekedett. Az akadémia hallgatóinak csak kisebb része származott Svájcból, a nagyobb részük Európa legkülönbözőbb országaiból jött. Angliából menekült Knox János, a skót reformáció legnagyobb alakja, aki ötvenedik életévén túl sem restellt beülni az iskolapadba, hogy Kálvin János tanítványa legyen. Genfben tanult Olevianus Gáspár, a Heidelbergi Káté egyik szerzője és még sokan mások. Ha nem is Kálvin idejében, de még a XVI. században hazánkból is tanultak néhányan a genfi akadémián. A messze földről jött és hazájukba viszszatért hallgatók természetesen vitték magukkal mindazt, amit a főiskolán kaptak, így lett Genf egyre inkább a református reformáció nemzetközi központja. lógiai tanulmányait és 1962. augusztus 10- én Buenos Airesben felszentelték. Argentínában tevékenyen részt vett az egyházi élet megerősítésében. 1958 és 1960-ban született meg Attila és István, majd 1963-ban Katalin. Magyarországon a szentendrei járásban teljesítette a lelkipásztorkodást, Pomázon, Szentendrén, Dunabogdányban, Leányfalun, Budakalászon. 1965-ben Magyarországra ment családjával együtt. 1969-ben elvált, majd 1971- ben ismét elhagyta Magyarországot és az Amerikai Egyesült Államokba ment. Először lelkészi hivatását Arizonában, majd Buffalóban végezte. 1976-tól pedig Detroitban élt és dolgozott haláláig. 1985-ben Katalintól két unokája született, Orsolya és Dóra. hogy nincs sem erőnk, sem képességünk a megtisztulásra, hogy rajtunk csak a bűnöket megbocsátó Úr segíthet. Az orvos is csak akkor tud segíteni, ha a betegséget megállapítva a beteg elfogadja és követi az orvos előírásait. Krisztus közbenjár, vérével megtisztít, bűnbocsánatra vezet, ha önmagad okosságát, méltóságát feladva, bűneid őszintén megvallva és szánva kéred, hogy Ő emeljen fel, miután összeroskadtál és Ő segítsen megújított elhatározásod megtartásában, hogy élhess, többé ne csak magadnak, hanem éljen benned Krisztus, aki nek érezhető jelenléte mindig veled marad. K. Z. Szirmay József meghalt ■hmm Dr. Dékány Endre Az Űr asztalánál..
