Calvin Synod Herald, 1985 (85. évfolyam, 1-5. szám)
1985-04-01 / 2. szám
CALVIN SYNOD HERALD REFORMÁTUSOK LAPJA A HERTZ-BIBLIA MAGYARUL Talán egy-egy lexikon-együttes megjelentetése, az összes Bethoven-szimfónia teljes partitúra-sorozatának vagy egy új Biblia kiadásának pillanata mérhető ahhoz az emelkedett élményhez, melyhez az Akadémia Kiadó most sok-sok olvasót segített hozzá, amikor reprintkötetei között megjelentette a magyar származású dr. Hertz J. H. munkáját, a "Mózes öt könyve és a haftárák" című művelődéstörténeti alapművet. A Hertz-Biblia néven ismert, lenyűgöző szerkesztésű dokumentumanyag ezt megelőzően 1939 telén jelent meg magyarul az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat segítségével, mégpedig azzal a céllal, hogy a vészterhes időkben “a zsinagóga, az iskola és a család számára alkalmas népszerű” olvasmányt, egyben lelki támaszt nyújtson. A Brit Birodalom tudós főrabbijának gyűjtőmunkája nem egy elmélet önigazolása akart lenni, hanem a kultúra és tudás erejével ható eszköz, érvényes kísérlet egy kultúrmisszió következetes végigviteléhez: "igen sok történelmi, kulturális, szociológiai és vallásiam felvilágosítást és hitet erősítő, a lelkeket megnyugtató fennkölt eszmét” segített olvasójára találni. A most újra kiadott, ötkötetes munka (Genezis, Exodus, Leviticus, Numeri és Deuteronomium ) tartalmazza a 7oVa-szövegek héber eredetijét, azok magyar fordítását és a kommentáranyagot. Dr. Hertz a szent szövegek eredeti anyagának hozzáférhetővé tételével és a szerkesztői alapossággal (s egyben szabadsággal), a kommentátorok körültekintő válogatásával nemcsak a maga korának, hanem a mi időnknek tépelődő lelkületét foglalkoztató kérdésekben kínál útmutatót. A Mózes öt könyvének különféle értelmezéseit “a zsidóság és a modern tudományos kutatás megvilágításában” hozza az olvasók elé: szabad kivonatokat készít zsidó és nemzsidó, ókori és korabeli kommentárokból. így könyve nemcsak egy archaikus szöveg közhasználatba kerülését segíti, de a Biblia-kritika történetének dokumentációja is. A zsidó kommentárok első és legfőbb célja a szentírásbeli szövegek kifejtése, eredeti értelmüknek pontosítása. Ezt a munkát régi szaktekintélyek és kommentátorok, talmudista filozófusok és bibliafordítók anyagaiból végezte el, s a forrásanyag szerzői garanciát jelentenek az értelmezések gazdagságára. Josephus Flaviustól Maimonidesig, Ibn Ezrától Mendelssohn Mózesig minden fontosabb szaktekintélyt megtalálunk a citátumok jegyzetei között. A görög, az arámi, az asszir-babiloni források mint ősi írásmagyarázatok kerülnek bele könyvébe..., s a kötet végén közli a Tóra- és a haftára-magyarázatok dallamait is. Nem kell hívőnek, sem hebraista szakembernek lenni ahhoz, hogy a Mózes öt könyvének teljes jelentőségét fölmérni vagy értékelni tudjuk. Hiszen nemcsak évszázadok és évezredek bibliaolvasási gyakorlata, nemcsak az izraelita hitélet napi gyakorlata, de már önmagában véve a mózesi könyvek tartalma is szavatolja, hogy szellemtörténeti kincsről, művelődéstörténeti értékről van itt szó. Az emberiséget a Biblia szerint Isten maga teremtette, de hogy az alkotás lényegi sajátosságát és méltóságát fokozza, a Tóra ezt úgy fejezi ki (többesszámban): "alkossunk embert". A Genezis könyve, s a másik négy Mózes-könyv így hangsúlyozza azt a felelősséget, amely az embert — s nemcsak a hívőket — önmagával szembeni kötelességre figyelmezteti. Nem törvénykönyv ez, sokkal több annál. “Ez a ‘Tóra ’ az ‘Isteni tan ’, amely Izráelnek adatott, és a zsidó népnek kötelessége azt az egész emberiségnek átadni. Ezért, amidőn elmondja Izráel népének eredetét, megállapítja rokonságát az egész emberiséggel, hogy kiemelje az egész emberi-nem közös eredetét és együvétartozását", írja dr. Hertz, "Csakis így remélhetjük, hogy a szentírási szöveg mélyebb értelmezései, a kommentárok révén nemcsak az olvasó ismereteit gyarapítja, hanem egyúttal mélyíti és megszilárdítja is." Az újra kiadott Mózes öt könyve ezzel a bizakodó ajánlással kerül most olvasói elé. A. Gergely András A Cserkészet pedagógiája címmel a Pedagógiai Szemle 1984/7—8. száma nagyon figyelemre méltó cikket közöl Mészáros István pedagógiatörténésztől. Idézi Sinkovits Imre, Fekete Gyula, Szász Endre neves személyek vallomását arról az időről, amikor cserkészek lehettek és ez hogyan hatott egész életre szólóan egyéniségükre. Idézi Hankiss Elemér megállapítását arról, hogy a vallásos jellegű ifjúsági mozgalmak: K1E, SDG, cserkészet “a fiatalok tíz- és százezreinek biztosították a közösségi lét kereteit”. Ilyen bevezetés után mondja el, hogy a cserkészet a múlt század végén kibontakozó reformpedagógia kiágazása. Baden Powell könyve 1908-ban jelent meg és bámulatos gyorsan terjedt el az akkori világban. Már 1910-ben nálunk is megalakult a cserkészet ifj. dr. Szilassy Aladár gyermekorvos és Megyercsy Béla KIE-titkár munkája révén. Eszerint ebben az évben lesz 75. évfordulója a magyar cserkészmozgalom alapításának. Mészáros István alapos tanulmányban elemzi a lényeget ebben a mozgalomban és elmondja, hogy a gyermekszerűség, a játékosság, a tevékenységvágy és a romantikaigény kielégítésére alkalmas volt a cserkészcsapat. Életszerűség és gyakorlatiasság is jellemezte. 1920-tól megindult a “regős cserkészet”, s ezzel kapcsolatban elmondja: “Fiúk, akik tudatos elszántsággal, alapos felkészültséggel és kitárt testvéri szívvel kimennek a falura, hogy ott tanuljanak, megismerjék a magyar népet, a maga igazi életében, közte szociális látást tanuljanak és gyökeres népi kultúrát szívjanak, másrészt a maguk szellemi értékeit megnyissák és átadják a falusi magyarságnak; olyan utat jelölnek, amelyre még nagy jövő vár a magyarság életében.” A szerző nem írja, hogy a regős csserkészet elindítója Karácsony Sándor volt, az 1. sz. BKIE cserkészcsapatban. Mindezeket elmondja a szerző azért, mert hosszú ideig az a vád volt a cserkészet ellen, hogy militarista, nacionalista és fasiszta. Kimutatja, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Igaz, hogy a felső vezetés a német nyomás érvényesülése óta katonai jellegűvé vált. A csapatokban azonban — ennek ellenére — folyt a valódi cserkészmunka, folyt az országjárás, a falukutatás, a népismeret. Mindezt örömmel olvastuk, hiszen magyar földön evangéliumi gyökérből indult és folyt a munka, különösen, mikor a protestáns cserkészek közössége is megalakult. Sok cserkész ugyanúgy gondol vissza életének erre az idejére, mint az idézett művészek és írók. K. B. (Reformátusok Lapja) GONDOLATOK " Viseljetek azért gondot magatokra és az egész nyájra... Gondot viselj magadról és a tudományról... (Csel. 20:28, lTim. 4:16) Az első intés az efezusi véneknek, presbitereknek, felügyelőknek szólott, a második a fiatal Timotheusnak lelkipásztori munkájában. Kálvin János kommentárja szerint mind a két intés szól mindenkor minden gyülekezet tagjainak. Lukács jól jegyezte fel Pál apostol komoly intését az efezusi egyházi vezetőkhöz. Emlékeztek is szavaira, mert életben többé nem látták az apostol ráncos, kemény arcát, melyen sok‘,zor folytak könnyek, s néha fel-felcsillant az öröm. Az egész gyülekezetnek szól az intés “az egymás terhét hordozzátok” szellemében. Viseljetek gondot magatokra, egymásra. Mert vannak a gyülekezetben gyengék, akiknek meg kell fogni a kezét, hitben erőtlenek, akiket buzdíani kell, tékozló fiák és leányok, akiket haza kell hívni, csüggeteg lelkek, akiket biztatni kell. De mindezt a munkát csak az tudja végezni, aki önmagáról visel gondot először. Aki igeolvasással, imádsággal, zsoltárok, dicséretek éneklésével, hitbeli nagykorúságra törekszik. Aki előbb-utóbb maga mondja, hogy “tudom, kinek hittem”. Aki megtanul a maga lábán állni. Aki szépen halad és gondot visel a “tudományról” az evangéliumi tudományról, hogy mi már mint egyház népe a Második Exodus javaiból élünk, mert Isten megbékéltette magával a világot az Úr Jézus Krisztus által. Mi is az Ő általa szerzett javakból élünk, megtérünk Isten kegyelméhez, bízunk az Ur Jézus Krisztus munkájában, a Lélek gyümölcséből mi is kérünk. Mint református gyülekezetnek, gondunk van arra, hogy a hívek közösségében meg legyen: 1. az Ige szolgálata, 2. a sakramentumok méltó kiszolgáltatása, 3. az egyházi fegyelem felelős megélése és 4. a szeretet szolgálata. Ezek a mi egyházi életünk ismertető jelei. Ezt mi vállaltuk, ezt végezzük Isten segedelmében bizakodva... Paál Gyula NYÍRBÁTOR A nyírbátori híres református templom építésének 500. évfordulójáról emlékeztek meg a helyi állami, kulturális és egyházi szervek. A hálaadó istentisztelet napjára kívülről szépen felújították a templomot, s ekkor adták át az új parókiát és gyülekezeti termet. SÜRGŐS KÉRDÉST bocsátott ki az Egyesülő Magyar Református Egyház februárban tartott gyűlésén erdélyi testvéreink megsegítése ügyében. Két tervet szeretnénk végrehajtani, melyhez legalább $7000-ra van szükség. Mivel az idő sürget, kérjük gyülekezeteinket, hogy tegyenek meg mielőbb minden tőlük telhetőt ez ügy érdekében és küldjék be adományaikat illetékes pénztárnokaiknak...
