Calvin Synod Herald, 1985 (85. évfolyam, 1-5. szám)

1985-04-01 / 2. szám

CALVIN SYNOD HERALD REFORMÁTUSOK LAPJA A HERTZ-BIBLIA MAGYARUL Talán egy-egy lexikon-együttes megjelente­tése, az összes Bethoven-szimfónia teljes parti­túra-sorozatának vagy egy új Biblia kiadá­sának pillanata mérhető ahhoz az emelkedett élményhez, melyhez az Akadémia Kiadó most sok-sok olvasót segített hozzá, amikor reprint­­kötetei között megjelentette a magyar származá­sú dr. Hertz J. H. munkáját, a "Mózes öt köny­ve és a haftárák" című művelődéstörténeti alapművet. A Hertz-Biblia néven ismert, lenyű­göző szerkesztésű dokumentumanyag ezt meg­előzően 1939 telén jelent meg magyarul az Izra­elita Magyar Irodalmi Társulat segítségével, mégpedig azzal a céllal, hogy a vészterhes idők­ben “a zsinagóga, az iskola és a család számára alkalmas népszerű” olvasmányt, egyben lelki támaszt nyújtson. A Brit Birodalom tudós fő­rabbijának gyűjtőmunkája nem egy elmélet ön­igazolása akart lenni, hanem a kultúra és tudás erejével ható eszköz, érvényes kísérlet egy kul­­túrmisszió következetes végigviteléhez: "igen sok történelmi, kulturális, szociológiai és vallás­iam felvilágosítást és hitet erősítő, a lelkeket megnyugtató fennkölt eszmét” segített olva­sójára találni. A most újra kiadott, ötkötetes munka (Gen­ezis, Exodus, Leviticus, Numeri és Deuterono­mium ) tartalmazza a 7oVa-szövegek héber ere­detijét, azok magyar fordítását és a kom­mentáranyagot. Dr. Hertz a szent szövegek eredeti anyagának hozzáférhetővé tételével és a szerkesztői alapossággal (s egyben szabadság­gal), a kommentátorok körültekintő válogatá­sával nemcsak a maga korának, hanem a mi időnknek tépelődő lelkületét foglalkoztató kér­désekben kínál útmutatót. A Mózes öt könyvé­nek különféle értelmezéseit “a zsidóság és a modern tudományos kutatás megvilágításá­ban” hozza az olvasók elé: szabad kivonatokat készít zsidó és nemzsidó, ókori és korabeli kom­mentárokból. így könyve nemcsak egy ar­chaikus szöveg közhasználatba kerülését segíti, de a Biblia-kritika történetének dokumentáci­ója is. A zsidó kommentárok első és legfőbb célja a szentírásbeli szövegek kifejtése, eredeti értelmüknek pontosítása. Ezt a munkát régi szaktekintélyek és kommentátorok, talmudista filozófusok és bibliafordítók anyagaiból végez­te el, s a forrásanyag szerzői garanciát jelente­nek az értelmezések gazdagságára. Josephus Flaviustól Maimonidesig, Ibn Ezrától Men­delssohn Mózesig minden fontosabb szaktekin­télyt megtalálunk a citátumok jegyzetei között. A görög, az arámi, az asszir-babiloni források mint ősi írásmagyarázatok kerülnek bele köny­vébe..., s a kötet végén közli a Tóra- és a haftára-magyarázatok dallamait is. Nem kell hívőnek, sem hebraista szakember­nek lenni ahhoz, hogy a Mózes öt könyvének teljes jelentőségét fölmérni vagy értékelni tud­juk. Hiszen nemcsak évszázadok és évezredek bibliaolvasási gyakorlata, nemcsak az izraelita hitélet napi gyakorlata, de már önmagában vé­ve a mózesi könyvek tartalma is szavatolja, hogy szellemtörténeti kincsről, művelődéstör­téneti értékről van itt szó. Az emberiséget a Biblia szerint Isten maga teremtette, de hogy az alkotás lényegi sajátossá­gát és méltóságát fokozza, a Tóra ezt úgy fejezi ki (többesszámban): "alkossunk embert". A Ge­nezis könyve, s a másik négy Mózes-könyv így hangsúlyozza azt a felelősséget, amely az em­bert — s nemcsak a hívőket — önmagával szembeni kötelességre figyelmezteti. Nem tör­vénykönyv ez, sokkal több annál. “Ez a ‘Tóra ’ az ‘Isteni tan ’, amely Izráelnek adatott, és a zsidó népnek kötelessége azt az egész emberiség­nek átadni. Ezért, amidőn elmondja Izráel né­pének eredetét, megállapítja rokonságát az egész emberiséggel, hogy kiemelje az egész em­beri-nem közös eredetét és együvétartozását", írja dr. Hertz, "Csakis így remélhetjük, hogy a szentírási szöveg mélyebb értelmezései, a kom­mentárok révén nemcsak az olvasó ismereteit gyarapítja, hanem egyúttal mélyíti és megszi­lárdítja is." Az újra kiadott Mózes öt könyve ezzel a bizakodó ajánlással kerül most olvasói elé. A. Gergely András A Cserkészet pedagógiája címmel a Pedagógiai Szemle 1984/7—8. száma nagyon figyelemre méltó cikket közöl Mészáros István pedagógiatörténésztől. Idézi Sinkovits Imre, Fekete Gyula, Szász Endre neves személyek vallomását arról az időről, amikor cserkészek lehettek és ez hogyan hatott egész életre szólóan egyéniségükre. Idézi Hankiss Elemér megálla­pítását arról, hogy a vallásos jellegű ifjúsági mozgalmak: K1E, SDG, cserkészet “a fiatalok tíz- és százezreinek biztosították a közösségi lét kereteit”. Ilyen bevezetés után mondja el, hogy a cserkészet a múlt század végén kibontakozó reformpedagógia kiágazása. Baden Powell könyve 1908-ban jelent meg és bámulatos gyor­san terjedt el az akkori világban. Már 1910-ben nálunk is megalakult a cserkészet ifj. dr. Szi­­lassy Aladár gyermekorvos és Megyercsy Béla KIE-titkár munkája révén. Eszerint ebben az évben lesz 75. évfordulója a magyar cserkész­mozgalom alapításának. Mészáros István alapos tanulmányban elemzi a lényeget ebben a mozgalomban és elmondja, hogy a gyermekszerűség, a játékosság, a tevé­kenységvágy és a romantikaigény kielégítésére alkalmas volt a cserkészcsapat. Életszerűség és gyakorlatiasság is jellemezte. 1920-tól megin­dult a “regős cserkészet”, s ezzel kapcsolatban elmondja: “Fiúk, akik tudatos elszántsággal, alapos felkészültséggel és kitárt testvéri szívvel kimennek a falura, hogy ott tanuljanak, megis­merjék a magyar népet, a maga igazi életében, közte szociális látást tanuljanak és gyökeres népi kultúrát szívjanak, másrészt a maguk szel­lemi értékeit megnyissák és átadják a falusi magyarságnak; olyan utat jelölnek, amelyre még nagy jövő vár a magyarság életében.” A szerző nem írja, hogy a regős csserkészet elindí­tója Karácsony Sándor volt, az 1. sz. BKIE cserkészcsapatban. Mindezeket elmondja a szerző azért, mert hosszú ideig az a vád volt a cserkészet ellen, hogy militarista, nacionalista és fasiszta. Kimu­tatja, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Igaz, hogy a felső vezetés a német nyomás érvényesü­lése óta katonai jellegűvé vált. A csapatokban azonban — ennek ellenére — folyt a valódi cserkészmunka, folyt az országjárás, a faluku­tatás, a népismeret. Mindezt örömmel olvas­tuk, hiszen magyar földön evangéliumi gyökér­ből indult és folyt a munka, különösen, mikor a protestáns cserkészek közössége is megalakult. Sok cserkész ugyanúgy gondol vissza életének erre az idejére, mint az idézett művészek és írók. K. B. (Reformátusok Lapja) GONDOLATOK " Viseljetek azért gondot magatokra és az egész nyájra... Gondot viselj magadról és a tudományról... (Csel. 20:28, lTim. 4:16) Az első intés az efezusi véneknek, presbi­tereknek, felügyelőknek szólott, a máso­dik a fiatal Timotheusnak lelkipásztori munkájában. Kálvin János kommentárja szerint mind a két intés szól mindenkor minden gyülekezet tagjainak. Lukács jól jegyezte fel Pál apostol komoly intését az efezusi egyházi vezetőkhöz. Emlékeztek is szavaira, mert életben többé nem látták az apostol ráncos, kemény arcát, melyen sok­­‘,zor folytak könnyek, s néha fel-felcsillant az öröm. Az egész gyülekezetnek szól az intés “az egymás terhét hordozzátok” szellemében. Viseljetek gondot magatokra, egymásra. Mert vannak a gyülekezetben gyengék, akiknek meg kell fogni a kezét, hitben erőt­lenek, akiket buzdíani kell, tékozló fiák és leányok, akiket haza kell hívni, csüggeteg lelkek, akiket biztatni kell. De mindezt a munkát csak az tudja végezni, aki önmagá­ról visel gondot először. Aki igeolvasással, imádsággal, zsoltárok, dicséretek éneklésé­vel, hitbeli nagykorúságra törekszik. Aki előbb-utóbb maga mondja, hogy “tudom, kinek hittem”. Aki megtanul a maga lábán állni. Aki szépen halad és gondot visel a “tudományról” az evangéliumi tudo­mányról, hogy mi már mint egyház népe a Második Exodus javaiból élünk, mert Is­ten megbékéltette magával a világot az Úr Jézus Krisztus által. Mi is az Ő általa szer­zett javakból élünk, megtérünk Isten ke­gyelméhez, bízunk az Ur Jézus Krisztus munkájában, a Lélek gyümölcséből mi is kérünk. Mint református gyülekezetnek, gondunk van arra, hogy a hívek közösségé­ben meg legyen: 1. az Ige szolgálata, 2. a sakramentumok méltó kiszolgáltatása, 3. az egyházi fegyelem felelős megélése és 4. a szeretet szolgálata. Ezek a mi egyházi éle­tünk ismertető jelei. Ezt mi vállaltuk, ezt végezzük Isten segedelmében bizakodva... Paál Gyula NYÍRBÁTOR A nyírbátori híres református templom építésének 500. évfordulójáról emlékeztek meg a helyi állami, kulturális és egyházi szervek. A hálaadó istentisztelet napjára kívülről szépen felújították a templomot, s ekkor adták át az új parókiát és gyüleke­zeti termet. SÜRGŐS KÉRDÉST bocsátott ki az Egye­sülő Magyar Református Egyház februárban tartott gyűlésén erdélyi testvéreink megsegítése ügyében. Két tervet szeretnénk végrehajtani, melyhez legalább $7000-ra van szükség. Mivel az idő sürget, kérjük gyülekezeteinket, hogy tegyenek meg mielőbb minden tőlük telhetőt ez ügy érdekében és küldjék be adományaikat ille­tékes pénztárnokaiknak...

Next

/
Thumbnails
Contents