Calvin Synod Herald, 1985 (85. évfolyam, 1-5. szám)
1985-02-01 / 1. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 13 — REFORMÁTUSOK LAPJA bekövetkezett, sőt remélhetőleg akkor is továbbélő tényező marad, amikor teljesen angol nyelvűvé lesznek a közel száz éves gyülekezetek. Az amerikai magyar református egyházban kialakult közösségi látás: a kétnyelvűség kialakult formájában és azon túlmenőleg az “Our Hungarian Reformed Tradition” egyre jobban elfogadott és elmélyülő teológiájában a magyar közösség megmaradásában egyik lehetséges kohéziója adatott meg. Mert mi lesz az amerikai magyarság összetartó ereje akkor, ha teljesen elhalkul a magyar nyelv? Remélhetőleg sohasem teljesen, de sokkal reálisabb dolog, ha szembenézünk a valósággal, hogy annak az 1700000 amerikainak, aki magyar származásúnak vallotta magát az utolsó népszámláláskor, több mint négyötöde már nem tud semmit magyarul! Ha a Glazer—Moynihan tézis igaz, mint ahogy igaznak vélem, egy-egy etnikai csoportnak közösségi megtartó ereje a gyökereiben sajátságos, vallásos kultúra. Szinte megdönthetetlenül, Glazer és Moynihan rámutatnak a két legsikeresebb etnikai csoportra az amerikai életben és társadalomban: ez az amerikai zsidóság és az amerikai írek. Mindkettőre mi a jellemző közös vonás? Az, hogy sohasem volt és nincs semmilyen szerepe megmaradásában és közösségi kohéziójában az anyanyelvnek, mert azt már évszázadokkal azelőtt elvesztette! Viszont mindkettő oly annyira erős volt és ma is az, hogy az óhazában századunkban megszületett önálló állami lét megvalósításában ennek az anyanyelvét vesztett két etnikai csoportnak döntő szerepe volt. Szépfalusi István, az ausztriai magyarság kérdéseinek nagyszerű kutatója, kb. másfél évtizeddel ezelőtt kockáztatta meg azt a megjegyzést a Katholikus Szemle hasábjain, hogy míg a katolikus magyar és az evangélikus otthont talál a világegyház—tehát saját felekezete közösségében, a magyar kálvinista hazátlanul kóborol nyugaton. Nem pontos az idézet, de a lényege ez volt. Ugyanezt a gondolatot Párizsban élt, magyar író és műfordító Gara László Ilylyés Gyuláról írott könyvében is megfogalmazta. Ezért nem érdektelen az amerikai magyarság közösségi megmaradása és holnapja szempontjából az “Our Hungarian Reformed Tradition”, amelyet évtizedes vita után, mintegy szintézisként, közösségi látásként, 1982-ben Bertalan Imre, Bütösi János, Harsányi András, Hamza András és én — pontosan a magyarul már nem beszélő egyházi harmad- és negyedgeneráció kérésére — fogalmaztunk meg. Mit is mondott Illyés Gyula: “Hiszed, hogy volna olyan-amilyen, ha nincs — Kálvin? Nem hiszem. ” Nem vitatom, hogy vannak más és igen szép kezdeményezések ma is Magyar Amerikában, de azok bizony mind magukon viselik az első bevándorló nemzedék ismertető jegyeit, annak reménységeit, és tipikusan azoknak az igényeknek adnak sokszor — magas szintű és minőségi — kielégítést. De megint, ha beágyazza is képünket az amerikai történelembe, ezek az első nemzedék elmúlásával eltűnnek. Csak az egyházi keret az, helyi szinten és a nagyobb közösség viszonylatában is, ahol egy kereten belül, a történelmi közösség folyamatosságában él az amerikai magyarság és Illyés Gyula szavaival csak itt képzelhető el “olyan-amilyen” magyarság a jövőre nézve is. Az amerikai magyar iskola majdnem egyidős az amerikai magyar református egyház történetével. Az első nyolchetes, mindennapos, nyári magyar iskolát a bridgeporti magyar református egyházban tartották 1897 júliusában és augusztusában — óriási sikerrel. Ekkor kezdődött meg az amerikai magyarságtudat szempontjából valami egészen újszerű dolog, amelyet 1898-ban már hat másik egyház is követett és így lett általánossá Magyar- Amerikában. 1912-ben a magyarországi református egyház konventje szabályrendelettel tette kötelezővé hétvégi és nyári magyar iskolák tartását minden amerikai magyar református gyülekezetben, két egyházmegyéjében. Ennek következtében az 1915-ben megjelent esperesi évi jelentések szerint, az 52 csatlakozott amerikai magyar egyházban több, mint ötezer gyermek részesült rendszeres magyar oktatásban. Ennek reakciójaként a nem-csatlakozott magyar egyházakban is több, mint kétezer gyermek járt nyári magyar iskolába. Jótékony hatást váltott ki ez a kezdeményezés a katolikus egyházközségekben is, így felmérésem szerint az első világháború harmadik évében 98 amerikai városban, illetve bánya- és ipartelepen volt magyar iskola és abban — konzervatív becslés szerint is — több, mint tízezer kismagyar részesült. Érdekes megjegyezni, hogy a magyar bevándorlók egyházainak nyári magyar iskoláit megfigyelte és számontartotta az amerikai környezet is. Egyes írások szerint, a húszas években megszületett és azóta is népszerű amerikai angol nyelvű egyházak úgynevezett nyári bibliai iskoláinak az eredeti modelljét az amerikai magyar református nyári iskolák adták. Ezt felderíteni, nyomon követni nem volna hálátlan feladat. Megjegyzendő az, hogy ennek a rendkívül nagyjelentőségű magyar iskolahálózatnak a megvalósításához nagyjelentőségű segítséget kaptak Magyarországról, a református egyház konventjétől: számos tanítót küldtek ki, mint teljes idejű, fizetett egyházi alkalmazottakat — a magyarországi egyház költségén — mázsaszám küldték a tankönyveket, mert csak magyarországi egyházi iskolákban használt tankönyvek voltak megengedhetők, és a magyar tanításban elért eredményes munkásságot — külön jutalmazták. Ugyanakkor minden papnak — ott, ahol külön tanító nem volt — kötelessége volt hétvégi és nyári magyar iskolákat tartania — minden külön díjazás nélkül — fegyelmi terhe alatt. Az sem felejtendő el, hogy a felsőfokú magyar oktatás amerikai beindításában is pionér szolgálata van a református egyháznak. Tudtommal az első ilyen, és évtizedekig létezett, főiskolai szintű magyarságtudományi oktatás Bloomfielden volt 1904-től kezdve, ahol 65 amerikai magyar református papot képeztek ki és több száz amerikai magyar értelmiségi végezte tanulmányait és részesült felsőfokú magyar nyelv, irodalom és történelem oktatásban. Hasonló jellegű, egyházi kezdeményezés volt 1922 és 1936 között a lancasteri magyar tanszék is, amelynek Elmhurst College (Illinois) áttétellel jogfolytonossága a Molnár Ágoston vezetésével New Brunswick, New Jerseyben működő Magyar Tanulmányi Alap. Dikovics János volt a bloomfieldi magyar professzor egy fél évszázadig és Lancasterben pedig közel két évtizeden keresztül Tóth Ágoston is. Ha az amerikai háttérből közelítjük meg ezt a kérdést, nincs rajta semmi csodálkozni való: a legrangosabb amerikai egyetemek Harvard, Yale és Princeton évszázadokkal korábban szintén egyházi igényből és kezdeményezésre születtek meg. Ez volt a helyzet az amerikai magyarság esetében is. Híreinkből Gyűlések: Nyári ifjúsáei tábor előkészítője február 23-án Perth Amboyban; az Egyházkerületi Tanács, az Egyesülő Amerikai Magyar Ref. Egyház Intéző Bizottsága és a Levéltári Bizottság február 17—20 napjain találkozott Woodbridge, NJ-ben... South Norwalk Nt. Szabó Jenőt választotta meg, aki március 10-én foglalja el állását; a gyülekezet egyhangúlag megbízta a presbitériumot, hogy az áttelepítés lehetőségeit mérje fel... Daytonban, New Yorkban és Springdale-en még mindig üresedés van; Phoenixville szintén kétnyelvű lelkipásztort keres; Kanadában Port Colbom és Winnipeg ürült meg... Meghaltak: Nt. Fejes László nov. 25-én, Nt. Dr. Kosa András dec. 6-án, Ft. Nagy Lajos dec. 27-én, Nt. Rásky József jan. 8-án. — Dr. McCord Imréné emlékistentisztelete jan. 5-én volt, Dr. Herbster Bené jan. 16-án, Dr. Harangi Lászlóé pedig dec. 16-án... Dél-Amerika három államában tettek látogatást Dr. Havadtőy Sándor és Dr. Medyesy László nov. 23 és december 6 között. Átadták egyházkerületünk adományait. Az útról szívesen tartanak beszámolót gyülekezeteinkben, vetített képekkel... Etiópiában magyar orvosnő dolgozik a leprások között már öt éve. Címét angolul hozzuk. Segítsük!... Felekezetűnk vonalán felhívjuk a figyelmet az évkönyvre, a készülő új folyóiratra, a sáfársági és evangelizációs forrásanyagra, egy kínai utazásra és az Egyetemisták Vasárnapjára... Ravasz László könyvei megvásárolhatók az angolul jelzett címen... Terjesszük a “Hazafelé” című könyvét ($7.50). A Bethlen Naptár márciusra készül el... A New Y ork-i Szabadság szobor javítási költségeihez a magyarok is gyűjtést szerveztek... Marosvásárhelyen a magyar baptista gyülekezet megkapta az építési engedélyt amerikai segéllyel, de a református nem!...
