Calvin Synod Herald, 1980 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-01 / 5-6. szám
10 CALVIN SYNOD HERALD a farizeus pártiak nyertek volna és a keresztyénség világ vallás helyett a zsidó vallás kis szektájává zsugorodott volna. De előállt Péter — aki maga zsidó volt — és beállította a kérdést a megfelelő keretbe. íme az Isten — szólt Péter — „aki a szíveket ismeri körülmetélkedés nélkül bizonyságot tett a pogányokból lett keresztyének mellett, amikor éppen úgy megadta nekik a Szent Lelket mint nekünk, és nem tett semmi különbséget közöttünk és közöttük, mert HIT által megtisztította szívüket.” Figyelemreméltó, hogy az antiókiai egyház elhatározhatta volna, hogy nekik van igazuk, nincs szükségük, hogy a jeruzsálemi egyházzal megtárgyalják ezt a dolgot, mégis küldötteket menesztettek Jeruzsálembe, hogy az egyház együtt növekedhessen. Úgy az antiókiai gyülekezet, mint a kiküldöttek részéről ez áldozatot jelentett, éppen úgy, mint ma, úgy a gyülekezetek, mint a kiküldöttek részéről áldozatot jelent az Egyházkerületi gyűlésen való részvétel. Fontos ez, mert az egyházi gyűléseken keresztül együtt növekedünk mint keresztyén egyház, református keresztyén meggyőződéseinkben, vagy közös egyházi gyűlések nélkül szétesünk. 3. Rendszerint elfelejtkezünk arról, hogy a jeruzsálemi gyűlés alkalmával fontos volt az is, hogy az antiókiai gyülekezet kiküldöttei találkoztak a jeruzsálemi gyülekezet népével és ezen keresztül megerősítették az együvé tartozás érzését, mert testvérek voltak a Krisztusban. Azok, akik rendszeresen részt vesznek az Egyházkerületi gyűlésen és más egyházi gyűléseken testvéri kapcsolatokat építenek ki. Várják az alkalmat, hogy megújítsák a baráti és egyházi kapcsolatokat, ami kiküldöttet és kiküldöttet, egyházat és egyházat öszszeköt keresztyén munkában és barátságban. 4. Gyűlések végén sokszor fontossá válik az, hogy ki nyert. A jeruzsálemi gyűlés végén nem volt kérdés, hogy ki győzött Jézus Krisztus és az Ő egyháza nyerte meg — a jövendőt. Minden egyházi gyűlésnek áldása az, hogy azok, akik részt vettek bizonyságot tesznek arról, hogy az egyetlen nyertes Jézus Krisztus, aki a jövendőt építi az Ő egyházán keresztül. Parragh Dezső püspök NINCS SENKI OLYAN JÓ Nincs senki olyan jó, Nincs senki olyan szép, Nincs senki olyan, mint az én Anyám: Ő fogja a kezem, Ő tart, ha elesem; Ő mindenem, hisz ő az én Anyám. Ha más valaki bánt, Ő hív és megölel; Ó Istenem, csak ő ne hagyjon el! Nincs senki olyan jó, Nincse senki olyan szép, Nincs senki olyan, mint az én Anyám. DEBRECENI TÓGÁS DIÁKOK Ballag már a vén diák, tovább, tovább, Isten veletek cimborák, tovább, tovább, Ez út hazánkba visszavisz, Filister leszek magam is . .. Tovább, tovább, tovább . . . ! Fel, búcsúcsókra, cimborák .. . ! * Válásra in immár az óra, Isten veletek búcsúzóra, Fiúk, aztán megyek, megyek ... Elválásom nektek ne fájjon, Fiúk. fiúk, Isten megáldjon! Isten megáldjon, elmegyek . . . Diáktanyámat itthagyom már, Nem lesz hazám többé Patak már ... Fiúk. azért szeressetek .. . Szeressétek a vén diákot... Fiúk. fiúk, ha messze járok, Üzenjetek, üzenjetek ... * Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus! Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus! Post iucundam iuventutem, Post molestam senectutem, Nos habebit hurnus, Nos habebit humus. Vivat Academia, vivant Professores! Vivat Academia, vivant Professores! Vivat membrum quodlibet, Vivant membra quaelibet, Semper sint in flore, Semper sin in flore ...