Calvin Synod Herald, 1975 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1975-11-01 / 11-12. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA Hungarian Reformed Religious Paper Founded in 1900 OFFICIAL OKOAN OF THE CALVIN SYNOD — UNITED CHURCH OF CHRIST KÁLVIN EQYHAZKERÜLET Advent — 1975 KARÁCSONYI KÖSZÖNTÉS A KÁLVIN EGYHÁZKERÜLET GYÜLEKEZETEIHEZ Keresztyén Testvéreim! „Kegyelem és békesség nektek bőségesen az Istennek és a mi Urunknak, Jézusunknak meg­ismerésében!” (2. Pét. 1:2) Egy újabb karácsonyi időszakban, hadd em­lékeztessünk mindnyájatokat a mi kegyességünk nagy titkára, hogy „Isten megjelent testben, igazoltatott a Szentlélek által, megjelent az an­gyaloknak, hirdettetett a népek közt, hittek Ö- benne e világon, felvitetett a dicsőségbe” (1. Tim. 3:16). Karácsony sokkalta több, mint evés és ivás, ajándékok cseréje, feldíszített karácsony­fa, gyertyafényes templomablak. Karácsony Is­ten szeretetének a felismerése és életes befoga­dása. Bekapcsolódás az angyalok magasztalásá­­ba: „Dicsőség a magasságban az Istennek!” Karácsony részvétel a keresztyén gyülekezet nyilvános istentiszteletében és hívő szívvel élni a hirdetett Ige és a kiszolgáltatott Szent Vacsora áldásaival. Nincs karácsony ilyen istentiszteleti magatartás nélkül! Ugyanakkor hadd emlékeztessünk mindnyá­jatokat arra is, hogy megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, amely arra tanít minket, hogy „megtagadva az istentelenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk e jelenvaló világban, mint akik várjuk a boldog reménységet: a nagy Istennek és a mi Megváltó Jézus Krisztusunknak dicsősé­ges megjelenését” (Tit. 2:11-13). Természetesen ez nem üres, spekulatív várás; ezért az apostol hozzáteszi: „Krisztus önmagát adta miérettünk, hogy megváltson minden gonoszságtól és tisz­títson magának saját tulajdonul olyan népet, amely buzgón törekszik a jó cselekedetekre.” „Azért hát, amíg arra alkalmas időnk van, cse­lekedjünk jót mindenkivel, kiváltképpen a mi hitünk cselédeivel’” (Gál. 6:10). A mi magyar református népünk Erdélyben, Urugvájban és Argentínában különösképpen is rászorul a mi áldozatos segítségünkre! Ne ünnepeljen hát egyetlen gyülekezetünk sem karácsonyt a nél­kül, hogy bőkezűen ne támogatná e missziói szükségeket! Tegyen az Isten ébren vigyázó keresztyének­ké mindnyájunkat a világ mai éjszakájában, hogy az odafelvalókkal törődve hasonlók legyünk az olyan emberekhez, akik az ő urokat várják, s amikor a mi Urunk megjelen, legyünk hason­lók Őhozzá, meglátván öt úgy, amint van! Egyházkerületi Tanácsunk nevében így kí­vánok áldott karácsonyt minden gyülekezetünk­nek! Bütösi János, püspök BETLEHEM Hol az úttalan utak véget érnek, hol most égtépő szélvész háborog, Magyarországon, közepén a télnek énekelnek a csordapásztorok. Énekelnek, hogy fényesen alászáll az angyal télnek, éjnek idején ide, hol száraz kórószálat rágcsál a tűzhely, mint a tengődő tehén. Dunyha alatt hálsz, Jézus, itt az ágyon, dermesztők most az akol-jászolok. S köréd áll majd e háznép, hogy imádjon! így kántálnak az öreg pásztorok. De a legkisebb pásztor már kigondol, költ, egy máról szóló éneket: Jöjj, Jézuska, csak jöjj! A közvagyonból adunk egy göndör báránykát neked. Simon Laios

Next

/
Thumbnails
Contents