Calvin Synod Herald, 1973 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1973-11-01 / 11. szám

10 CALVIN SYNOD HERALD hibája miatt, tanárai nem sok reménységgel néztek papsága felé. 1925-ben végezte el tanulmányait a kolozsvári teológián. Mikor kinevezésére került a sor, Nagy Károly erdélyi püspök azt kérdezte gyakorlati teológiai tanárától, Dr. Imre Lajostól, hogy „ezzel a Babossal mit csináljunk? Hogy lesz képes prédikálni beszédhibája miatt?” Dr. Imre Lajos azt válaszolta: „attól ne féljen a Főtiszteletű Úr, mert amikor a szó­széken van, semmi baja nines a beszédjével.” így lett aztán 1925-től 1926-ig segédpap a kolozsvári Farkas utcai templomban. Teológiai évei alatt kezdett érdeklődni a keresztyén missziók munkája iránt, bár soha még csak eszébe se jutott, hogy valaha is misz­­szionárius lesz. 1926 októberében ösztöndíjjal Bázelbe megy tanulmányútra, s itt Bázelben jön az elhívása a missziói munkára. Felajánlkozását a missziói mun­kára Dr. Makkai Sándor püspök és az egyház nagy örömmel vette, s még egy évre meghosszabbította bézeli tartózkodását, hogy úgy a bázeli egyetemen, mint a bázeli missziói iskolában készülhessen jöven­dőbeli missziói munkájára, amely felől még senki sem tudta, hogy hol lesz és mikor lesz. Svájcból visszatérve Erdélybe, 10 hónapig az ó-romániai Braila és Galac városok református magyarjai között végzett munkát, majd két évig a Hunyad megyei bányász városban, Lupényban volt segédpap. Ezalatt sok időt fordított a külmisszió barátai segítségével a gyülekezetek misz­­sziói öntudatának a felébresztésére. Hogy ez a munka intenzívebben mehessen, Dr. Makkai Sándor egy évre külmissziói utazó titkárnak nevezi ki, így Babos Sándornak alkalma volt a gyülekezetekkel találkozni és egyes egyházi csoportoknak a missziói munka iránti felelősségről beszélni. Míg ez a munka folyt odahaza sok-sok áldással, addig az erdélyi egyházkerület kap­csolatba lépett a skót egyházzal az irányban, hogy adjanak alkalmat a már Mandzsúriában általuk meg­kezdett missziói munkába nekünk is bekapcsolódni. A skót egyház és a mandzsúriai missziói tanács nagy örömmel vette ezt az ajánlatot, s Babos Sándort, egy évi skóciai tanulmányútja után, 1933. augusztus 24-én, a kolozsvári Magyar utcai templomból, Dr. Makkai Sándor püspök, az egyházkerület, az egyházmegyék vezetősége, a szomszéd és helybeli gyülekezetek templomot megtöltő képviselete jelenlétében kibo­csátotta a mandzsúriai missziói munkára. 1933. ok­tóber 28-án érkezett meg 8 heti hajóút után Mandzsú­riába, Mukdenbe, ahol a skót misszionáriusok várták az állomáson. Pár napi pihenő után Pekingbe ment nyelviskolába, a kínai nyelv tanulására. Két évig tartó nyelvtanulás után, mely idő alatt a liaoyangi és ásihöi misszió állomásokon lakott és vett részt a missziói munkában, amennyire a nyelvtudása megengedte, letette a végleges nyelvvizsgát a legidősebb ír misz­­szionárius, Dr. Fulton előtt, amely vizsga már arra képesítette, hogy valemelyik missziói körzet felügye­lője legyen. Közben rövid szabadságot kapott s így 1936-ban hazament rövid időre Erdélybe, hogy az erdélyi egyház vezetőivel (akkor már Vásárhelyi Já­nos volt a püspök) megbeszélje egy magyar reformá­tus missziói állomás megkezdésének a lehetőségét Mutanchiang városban, Észak-Mandzsúriában. Visz­szamenetele előtt megnősült, feleségül vette Lőrincz Mária okleveles református lelkészt, akivel együtt ment vissza Mandzsúriába 1937-ben. A háború ki­törése sorsdöntő lett Babos Sándor és családja szá­mára, mert míg a japánok a skót és ír misszionáriuso­kat hazaküldték, vagy internálták, addig Babos Sán­­doréknak magyar voltuk miatt, a mandzsúriai kor­mány megengedte továbbra is a missziói munka végzését. Ebben az időben a teljesen egyedül levő magyar misszionáriust arra kérte a mandzsúriai re­formátus egyház, hogy mukdeni teológiájukon segítsen a fiatal kínai papi nemzedék felnevelésében. így került 1942-ben a mukdeni teológiára, ahol három évig görög és német nyelvet és egyiptomi históriát tanított, persze kínai nyelven. A háború végén, amikor egy pár skót misszionáriusnak volt alkalma Mandzsú­riába visszajönni és felmérni a háború utáni hely­zetet, azt a tanácsot kapta, hogy mivel 14 évig nem volt szabadságon, és Európába menni akkor nem volt tanácsos, menjen egyelőre Amerikába, s azután eldől majd, hogy mi lesz a mandzsúriai misszió és Babos Sándorék sorsa is két fiú és egy leány gyermekükkel együtt. Az amerikai Nemzetközi Missziói Bizottság, az Egyesült Nemzetek Menekültügy Bizottsága, a Princetoni Teológia és az amerikai magyar református egyházak segítségével, nem is szólva a skót egyház segítségéről, 1947. októberében Amerikába érkeztek. Egy évi princetoni tartózkodás után a fairfieldi gyü­lekezet hívta meg lelkipásztorául, majd 14 évi munka után a pittsburghi gyülekezet hívta meg őket, míg 1968-ban a Bethlehem, Pa.-i egyház lelkipásztora lett. Négy fiú unokája van. Felesége egy pittsburghi és egy uniontowni gyülekezet lelkipásztora volt. Jelenleg a pennsylvániai coatesvillei gyülekezet lelkésze. ] mmmmmwmwmwmmwwwmwmwmwwww I MAGYAR jj jj PROTESTÁNS jj | BÁL || j| NOVEMBER 9-ÉN ESTE 9-KOR j» Hotel Roosevelt — Grand Ballroom, i JI Madison Ave. at 45th Street ! ([ New York, N. Y. JI Jegyek helyben és a Református Egyházaknál ! JI kaphatók. < j[ A JÖVEDELEM ÖSZTÖNDÍJ ALAPRA MEGY. ! FWWVWWWWWWWWWWVfWWWWVWWW«

Next

/
Thumbnails
Contents