ifj. Zsoldos Ferenc: Amire emlékszem 1832–1867. Egy szentesi iparoslegény vándorútja - A történelem sodrában 3. (Szentes, 2013)

Amire Emlékszem

apródonként osztán bele jöttem abba is. Hanem a faeladással is meg voltam akadva, mert még akkor nem ösmertem a köbmétereket, csak a kifürészelt vagy faragott fákat számítottuk col számra, mert a gömbfa egytől 6-ig volt osztályozva. A faméret a következőképen történt. A fának a kis végit mértük. Amelyik fa a 10 colt megütötte, az volt első tízes, a második...stb. amelyik csak 6 colos volt, vagy a hét colt nem ütötte meg, az hatodik osztályú volt. A mérés mindig ott történt ahol a hat, vagy hét, nyolc, kilenc, tíz öl bosszúság ért. Azon méretnél bajos is volt megállapítani, hogy egy táblába hány köbláb gömbfa van, mert a középméret nem volt szokásba, a fák növése pedig nagyon elütő egymástól. Mert vannak olyan fák, amelyeknek majd mind a két vége egyforma vastag, míg ellenben olyanok, amelyeknek óriási különbség van, és így a Jó klasszisú fák ugyanolyan klasszison megvolt, hogy kétszer annyi fát is kaptunk. Én, mint ilyen üzletben járatlan, a kollégákat kérdeztem meg, hogy adják ők a fának colját. De biz ők mindig félrevezettek, ennél fogva én kevesebbet adtam el, mint ők, sőt az is megtörtént, hogy fáimat a Tiszán többször elbocsátották, melyet nagy költséggel kellett visszahozatnom. Fájdalom, talán még a bíróság is azon volt, hogy a zsidók engem kiküszöböljenek a faüzletből, amire Farkas bíró úr* azon nyilatkozata jogosít, hogy O a fülem hallatára

* Farkas Gedeon (1824-1892) ügyvéd, 1868-tól városi főbíró, 1872— 1889 között járásbíró.

49