Kaczúr István: A kubikos. Apám regénye - A történelem sodrában 2. (Szentes, 2009)

Apa nélkül

Apa nélkül

Fontos ember volt a hatalmak szemében minden katona. Minden állampolgár, minden fegyver viselésére alkalmas iíjú. Külön-külön voltak fontosak, név szerint, személy szerint. Pontosan nyilvántartották őket. így van alighanem ma is. A hatalom számára mindig fontos, hogy bármiféle baj esetén kikre lehet számítani. S az iparban, a szellemi álláshelyeken és a földeken dolgozók ezrei, százezrei így kerültek bele a nagyvilági politika forgatagába. Név szerint, személyesen kellett szolgálatot teljesíteniük, személyes vágyak és célok nélkül -, amelyeket a háború halálos fenyegetéssel kitiltotta, kizárta az „angyalbőrbe” öltözöttek sorsából, életéből. Kaptak ruhát, fegyvert, lőszert, és... irány a front. Lődd az ellenséget! Vagy az lő agyon téged. Bár sem Te, sem O nem tudja: ki az a másik valójában? Lőni kötelező.

Kaczúr Péter egy volt az 1914-ben elkezdett világháború sok tízmillió katonája közül. Mit vitt magával a seregbe? A fő adatait ismerték: Kaczúr Péter, született 1879. október 12-én. Szentesen írták be nevét az anyakönyvbe. Anyja nevén. Anyja Kaczúr Mária, cselédlány volt egy gazdag zsidónál. Amikor beíratta újszülöttjének adatait, saját nevének említése után szava elakadt. Az anyakönyvvezető ugyanis rákérdezett:- Ki a fiú apja?- Nem adja a nevét. írják be fiamat az én nevemre.

Beírták. S ott áll a megjegyzés: - Apja ismeretlen.- Zabigyerekként születtem, így élek ebben a világban - mesélte népes családja körében meghitt estéken Kaczúr Péter, és soha nem tartotta szégyennek, hogy apja ismeret7