István Ferenc: Kilenc év Szibériában. Egy volt szentesi hadifogoly visszaemlékezései 1916–1925 - A történelem sodrában 1. (Szentes, 2009)

Családalapítás orosz állampolgárként

trianoni határt. A minisztériumban nem tudtak semmit, hiába is érdeklődtem. Ezután a tanítóval elmentünk a svéd konzulátushoz. Akkor már egy kicsit engedtek, de nem nagyon bíztattak. A svéd konzul azt javasolta, hogy rendeljem meg a Moszkvai Hírlapot, mert abban meglesz a hirdetmény válasszal együtt. Ekkor visszamentem a faluba, nem sok eredménnyel. Megrendeltem a Moszkvai Hírlapot, de az idő meg haladt. Három hétre megjött a hírlap és a rendelet, hogy a magyar kormány egyezséget kötött a Szovjetunióval, hogy ami hadifogoly összejön 1925. június 10-ig, azokat az orosz kormány hazaadja, a magyarországi elbukott és bezárt kommunistákat pedig kiadja.

Az én helyzetem már eléggé bonyolult volt, mivel orosz állampolgár voltam akkor már három éve. A hírlappal bementem a városba, a konzulátusi minisztériumba, mert ez idő alatt hazulról is jött levél. Mikor megjelentem a minisztériumban, csak éppen hogy ki nem dobtak. Mondtak ott nekem a jón kívül mindent. Csak aztán én elővettem a hírlapot, megmutattam a hirdetményt. Akivel tárgyaltam az elvette tőlem és széttépte, de azt mondta, hogy csináltassak három darab fényképet. Ekkor lett még bolondja a játéknak, mikor megtudták, hogy nős vagyok, és két gyennek is van.

Aztán megint hazautaztam a faluba, és kezdtem a dolgot tovább mozgatni. Közbe még készülődtek valami moszkvai kongresszusra. Én még mindég a községházán voltam, és kidelegáltak engem meg egy Tyitov Nyikoláj nevű oroszt a községből. Védekezni nem tudtam, mert orosz honpolgár voltam. Bár megérte, de nékem akkor már más volt az agyamban. De elmúlt az is. Két hetet vett igénybe, de örök élmény maradt az emlékezetemben, mert

54