A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - IX. Az egyházak és a jugoszláv kommunista hatalom kapcsolata
Ennek fényében a járásbíróság újfent a belügyosztályhoz fordult, amely 1952. október 3-án a következő információt adta: . .az újabb ellenőrzés után olyan adatokhoz jutottunk, [melyek szerint] a megnevezett a II. világháború során mint a jugoszláv hadsereg katonája tűnt el. Ennek alapján nem vonatkozik rá az állampolgárság megvonásáról szóló törvény, illetve nem lett népellenséggé nyilvánítva. Korábbi jelentésünket tekintsék érvénytelennek.”233 Mindennek értelmében a Zentai Járásbiróság 1953. augusztus 13-án - közel két évvel az eljárás megindítását követően - meghozta végzését Almási Ferenc holttányilvánítási ügyében, és a haláleset időpontjául 1945. május 8-át határozta meg.234 IX. AZ EGYHÁZAK ÉS A JUGOSZLÁV KOMMUNISTA HATALOM KAPCSOLATA Az új jugoszláv kommunista hatalom és az egyházak közötti kapcsolatokat már a kezdetektől feszültségek jellemezték. Ez lényegében arra volt visszavezethető, hogy az egyházak a II. világháború során nem a népfelszabadító mozgalmat, hanem a vele szemben álló hatalmakat - a katolikus a Független Horvát Államot, a pravoszláv a Nedic-kormányt és a csetnikeket - támogatták, de a kommunisták azzal is vádolták az egyházat, hogy „együttműködött” a megszállókkal is. Ennek következtében 1944-45-ben - a megtorlás során - számos egyházi személyt megöltek a partizánok. Az esetek jelentős hányadában a papokat, lelkészeket - a legszörnyűbb kínzásokat követően - úgy fosztották meg életüktől, hogy „bűnösségüket“ bírósági eljárás során nem igazolták.235 A bácskai Tisza mentén 1944 őszén a partizánterror áldozata lett Virág István horgosi, Werner Mihály martonosi, Szabó Dénes tóthfalusi, Varga Lajos moholi, Takács Ferenc péterrévei és Petrányi Ferenc óbecse-belvárosi plébános.236 A kommunista hatalom már a kezdetektől ellenségként tekintett az egyházakra: bennük látta azt a tényezőt, amely a vallási különbözőségek kiemelésével különbséget tesz a Jugoszláviában élő nemzetek között, ezzel a nacionalizmust és a sovinizmust táplálja, ami szöges ellentétben állt a testvériség-egység hatalom által meghirdetett eszméjével. Noha az új Jugoszlávia nem volt deklaráltan ateista állam, de - különösen a kezdeti szakaszban - erős volt a rezsim vallásellenessége: minden erővel igyekezett visszaszorítani az egyházak befolyását az élet minden terén. 233 TLZ, E 127 Zentai Járásbíróság. R. 37/1953 - Almási Lajos magyarkanizsai lakos holttányilvánítási ügye. 8/12. számú irat. 234 TLZ, E 127 Zentai Járásbíróság. R. 37/1953 - Almási Lajos magyarkanizsai lakos holttányilvánítási ügye. 15/19. számú irat. 235 Tari János: Ha minden inog, marad a hit; Ehrmann Imre: Nyugat- és dél-bácskai papi sorsok 1944/45- ben. In Csorba Béla - Matuska Márton - Ribár Béla szerk.: Rémuralom a Délvidéken. Újvidék, 2004. 236 Csorba-Matuska-Ribár: i. m. 169 -182. 98
