A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - IX. Az egyházak és a jugoszláv kommunista hatalom kapcsolata
A JKP-nak a valláshoz fűződő hozzáállását talán egy korabeli gyermekversike illusztrálja a legjobban: Petokraka sa pet roga, ja se borim protiv Boga, ne borim se protiv Hrista, önje bio komunista.227 1945 első felében az egyházak és a hatalom között egyfajta status quo állt be: a politikai passzivitás különösen a pravoszláv egyházra volt jellemző, a katolikus egyház- különösen annak horvát képviselői dr. Alojzije Stepinac zágrábi érsekkel az élükön- azonban továbbra is bizonyos politikai aktivitást fejtettek ki a hívek között. A katolikus egyház és a kommunista hatalom korrektnek mondható kapcsolatának időszaka - amelynek során 1945. június 2-án Tito Zágrábban találkozott a horvát katolikus egyház vezetőivel - azonban hamarosan megszakadt. Az okot az agárreformról szóló, 1945. augusztus 23-án elfogadott törvény237 238 szolgáltatta, amely kilátásba helyezte az egyházi földbirtokok államosítását. Az, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés nem vette figyelembe a katolikus püspöki kar - egyébként késve beérkezett - módosítási észrevételeit, még hevesebb tiltakozásra késztette a klérust: 1945. szeptember 22-én pásztorlevelet fogalmaztak meg a kommunista hatalom egyházellenes erőszakos cselekményeivel kapcsolatosan. A pásztorlevél közzétételének következtében a kommunista hatalom és a katolikus egyház közötti - amúgy sem felhőtlen - kapcsolatok visszafordíthatatlanul elmérgesedtek.239 240 Titónak a pásztorlevélről megfogalmazatott véleményét, illetve az arra adott éles hangvételű, támadó, fenyegető válaszát valamennyi Jugoszláviában megjelenő napilap - így magyar nyelven az újvidéki Magyar Szó, a vajdasági Népfront lapja is- leközölte. Tito rámutatott, hogy a pásztorlevél aláírói az új Jugoszlávia ellenségei. Tito szerint: „...Két dologra hivatkoznak leginkább a püspök urak pásztorlevelükben: a papság üldözésére és az agrárreformra, amelyet ők nem agrárreformnak neveznek, hanem az egyház vagyona elvételének. Pásztorlevelükben a püspök urak olyan messzire mennek, hogy a vérszomjas usztasa gyilkosokat, akik véletlenül lelkészek voltak, azonosítják az egyház üldöztetésével. A püspök urak hősiesen arról beszélnek, hogy készek a harcra, akkor is, ha életükkel kell fizetniük. Ki ellen készülődnek a harcra? Természetesen a néphatóságok ellen, a népfelszabadító harcok vívmányai ellen, az új demokratikus Jugoszlávia ellen - más szóval Jugoszlávia népeinek hatalmas többsége ellen.“246 237 Bordevic, Mirko: Kisobran patrijarha Pavla. Kritika palanackog urna [online], Beograd, 2010, Pescanik. Http://pescanik.net/wp-content/PDF/mirko_djordjevic-kisobran_patrijarha_pavla.pdf Magyarul: „Ötágú csillag, Isten ellen harcolok, nem harcolok Krisztus ellen, ő is kommunista volt.” 238 Zakón o agrarnoj reformi i kolonizaciji. Sluibeni list DFJ, 1945. 64. sz. 239 Vékás: i. m. 70. 240 A pásztorlevélről. Magyar Szó, II. évf. 248. szám, 1945. október 26. 1. 99
