A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - VI. A polgárok rezsimellenes megnyilvánulásai 1945-ben a Zentai Járási Népbíróság iratainak tükrében
talmazta. A kiküldött milicista - K. Gábor - nem találta meg B.-t a házánál, hanem a kocsmában. K. felszólítására, hogy kövesse, B. - aki egyébként fuvarozásból élt - azt válaszolta, hogy hazamegy megetetni a lovakat. Amikor a milicista utána ment, az udvarban B. felkapta a vasvillát, és így kiáltott: „Most ráb.. .tál, csak ha egyszer hazaértem - élve nem fogsz elvinni!” K. milicista fegyvert rántott, B. felesége - három gyermek anyja - pedig segítségért futott. A milicistának sikerült a felbőszült ember kezéből kivenni a villát, de erre az felkapott egy botot, és azzal ütlegelte a hatósági szervet. Ekkor a megtámadott segítségére érkezett két katona, és közös erővel lefogták B.-t. A fogda felé menet az úton a fogoly ordítva szidta a néphadsereget és a milíciát, és azt kiabálta, hogy ő nem fog együttműködni a partizánokkal, nem fog nekik kukoricát szállítani. A fogdához érve B. megpróbálta megvesztegetni a parancsnokot: 500 dinárt ígért neki, ha szabadon engedi.170 Másnap - kijózanodását követően - a 35 éves B. vallomást tett: „Október 12-én délelőtt pálinkát kezdtem inni, amely [tevékenységet] egész nap folytattam. Nem emlékszek semmire, csak a börtönben ébredtem fel, és innen vittek kihallgatásra.”171 B. György büntetőügye ismeretlen módon zárult, az ítélet nincs az ügy iratai között. A moholi határban lévő Njegosevo172 telepes faluban 1945. október 28-án történt incidens, amelynek során fizikailag is inzultálták a népi milícia tagját. A faluban erre a napra - vasárnapra - volt elrendelve a kukoricahordás, amit többek között M. Pavle milicistának is felügyelnie kellett. M. aznap délben a szövetkezet előtt összetalálkozott G. Tomóval, aki Z. Todor és M. Jovo társaságában volt. A beszélgetés során G. megkérdezte a milicistát, van-e tudomása arról, hogy M. Nikola 1941-ben 12 embert küldött a kivégzőosztag elé. M. azt felelte, hogy ez nem az ő dolga, mire G. „b...om az anyád” szavakkal rátámadt. A milicista tiltakozására, hogy ne szidja az anyát, G. azzal válaszolt, hogy „b...om az anyád, meg az apád is” majd orron vágta M.-t, és az árokba taszította. Közben megpróbálta elorozni a szolgálati fegyverét. Azonban ez nem sikerült, mert az ott tartózkodók M. segítségére siettek. A helyszínre érkezett S. Gavro, a helyi népfelszabadító bizottság elnöke is, aki hazakísérte G. Tomót. Amikor azonban G. hazaért, elővette puskáját, és megfenyegette őket.173 Az ügyben a Szabadkai Kerületi Népbíróság hozott ítéletet: hivatalos személy elleni fizikai és szóbeli támadás, valamint fenyegetés bűncselekménye miatt 4 hónap szabadságvesztés nélküli kényszermunkára ítélet G. Tomót.174 170 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. K. 411/1945 - B. György zentai lakos elleni büntetőeljárás. 171 Uo. 172 1941 és 1944 között a falut Istenáldásnak hívták, és a Bukovinából betelepített székelyeknek adott otthont. 173 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. K. 435/1945 - G. Tomo njegosevói lakos elleni büntetőeljárás. 171 Uo. 81
