A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - VII. Vagyonelkobzás
U. Piroska, 20 éves magyar nemzetiségű adai háziasszony 1945. november 28-án - az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat követően, közvetlenül a köztársaság kihirdetése előtti napon - az adai moziteremben tett rezsimellenes kijelentéseket. Több személy jelenlétében - a tanúk vallomása szerint - a következőket mondta: „...Nekem megvan a kommunisták névjegyzéke, és ha eljön a fordulat, tudom mi a kötelességem. Senki se gondolja, hogy a hadsereg köztársaságot akar - ők a királyt várják vissza. Senki se gondolja, hogy a Népfront győzött. Hajönnek Horthy seregei, hogy felszabadítsanak bennünket, akkor a szakszervezeti tagoknak végük [lesz].”175 Az ügyben a tárgyalást 1946. április 18-án tartották meg a Zentai Járási Népbíróságon. A vádlott - aki egyébként szabadlábon volt - azzal védekezett, hogy egyes személyek irigységből, féltékenységből vádolták meg. A bíróság azonban nem fogadta el ezt, és Z. Terézia, valamint N. Piroska vallomása alapján U. Piroskát bűnösnek találta rémhírterjesztés bűncselekményében: büntetése 8 hónap kényszermunkával egybekötött szabadságvesztés volt, melyet a pozarevaci börtönben kellett letöltenie. A büntetés végrehajtását azonban elhalasztották, amit az elítélt édesapja - aki egyébként az Adai Népbizottság hivatalnoka volt - arra használta ki, hogy kegyelmi kérvénnyel forduljon a Szerb Népképviselőház Elnökségéhez. A testület 1947. decemberi határozata értelmében U. Piroska büntetését 4 hónap szabadságvesztésre mérsékelték.176 A Zentai Járási Népbíróság előtt 1945 során lefolytatott büntetőeljárások zöme vagyon elleni bűncselekmény vagy tiltott gazdasági spekuláció volt, csak az ügyek kisebb hányada szólt a polgárok rezsimellenes megnyilvánulásairól. Ez nem azt ilyen esetek csekély számát jelentette, inkább azt, hogy a legtöbb hasonló ügy felsőbb bírósági hatóság - a Szabadkai Körzeti Bíróság - elé került. VII. VAGYONELKOBZÁS A Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács Elnöksége a háború befejezését követően, 1945. június 9-én meghozta a vagyonelkobzásról és a vagyonelkobzás végrehajtásáról szóló törvényt.177 A törvény értelmében a vagyonelkobzás a vagyon teljes vagy részleges államosítása volt bírósági ítélet alapján. Vagyonelkobzási ügyek lefolytatása a járásbíróságok illetékességébe tartozott: a vagyonelkobzási határozat meghozatalát követően a legrövidebb időn belül, sürgősségi eljárással végezték el az elítélt vagyontárgyainak - ingatlanok és ingóságok - összeírását, leltározását. 175 TLZ, F. 127 Zentai Járásbíróság. K. 691/1945 - U. Piroska adai lakos elleni büntetőeljárás. 176 Uo. 177 Zakón o konfiskaciji imovine io izvrsenjukonfiskacije. Sluzbeni list DF], 1945.40. sz. 1946 ban a törvényt megerősítették és kiegészítették: Zakón o potvrdi i izmenama i dopunama Zakona o konfiskaciji imovine i o izvrsenju konfiskacije. Sluzbeni list FNR], 1946. 61. sz.; 1946. 74. sz. 82
