A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - IV. A jugoszláv agrárreform
A földosztás előkészületei 1946 kora tavaszán már Zentán is javában folytak: . .Zentán a földkisajátító tárgyalások már teljesen befejeződtek. A fellebbezések nagy része is elintézést nyert. Az 585 fellebbezésnek háromnegyed részére már megjött a végleges bírósági döntés. A városban összesen 3651 földigénylő jelentkezett, akik közül 280 szerb, a többi magyar. A földigénylők közül 726 részt vett a népfelszabadító harcokban, 16 elesett harcos családja kért földet, és 62 azon földigénylő családok száma, akiknek hozzátartozói a fasiszta terror áldozatai lettek. A 3651 földigénylő közül 825 családnak összesen 2044 kát. holdja van. A mérnöki hivatal a telekkönyv alapján összehasonlítást végez egyes parcelláknál. Ez a munka roppant nehézségekbe ütközik, egyrészt a rossz időjárás miatt, másrészt mert a legtöbb gazdának 3-4 darabban fekszik a földje, sőt előfordul az is, hogy egyes földtulajdonosok ingatlana 7-8 tagban van. A városi mérnöki hivatal azonban a fennálló nehézségek ellenére is hamarosan befejezi munkáját. Rendkívül nehéz, és felelősség teljes munkát végez ezen kívül a mérnöki hivatal az új tanyaközpontok létesítésével kapcsolatosan is. Az új tanyaközpontok felállításával lehetővé kívánják tenni azt, hogy a földtulajdonosok házai minél közelebb legyenek földjeikhez. A helyi népbizottság mindent elkövet, hogy a földosztás Zenta határában mielőbb megtörténjen, és olyan nincstelenek kapják a földeket, akik eddigi becsületes munkájukkal bebizonyították, hogy arra érdemesek.”133 A néhány holdhoz juttatott földnélküli parasztok és kisbirtokosok nem sokáig élvezhették az ún. „tapsikolt földet”, mivel annak művelése számos nehézségbe ütközött: a parcellák túl messze voltak a földigénylők lakhelyétől, hiányoztak a földműveléshez szükséges megfelelő szerszámok és mezőgazdasági eszközök, igásállatok. A földhöz juttatottak sem mentesültek az adófizetés és a mezőgazdasági termények kötelező beszolgáltatása alól. Másfelől szociális juttatásokban, pl. családi pótlékban nem részesülhettek, de nem állhatták munkába se az állami vállalatoknál - hiszen földjük volt! Nem volt ez véletlen, hiszen a rezsim a mezőgazdaság társadalmasítására törekedett. Ennek pedig első lépése az volt, hogy a parasztságot a szövetkezetekbe kényszerítették. Mindennek hatására egyrészt megnövekedett a szövetkezetekbe belépők száma - ez különösen a telepesekre volt jellemző. Az őslakosok - különösen 1948 során - inkább visszaadták a földet, lemondtak róla, és beálltak gyári munkásnak - a földet ilyenkor az állami mezőgazdasági birtokok kapták meg. 133 Emberfeletti munkát végez a mérnöki hivatal a parcellázás előkészítésével, és az új tanyaközpontok létesítésével. Magyar Szó, III. évf. 1946. március 2. 52. sz. 5. 63
