A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - V. A jugoszláv, a szerbiai és a vajdasági bírósági hálózat működése 1945 és 1954 között
V. A JUGOSZLÁV, A SZERBIAI ÉS A VAJDASÁGI BÍRÓSÁGI HÁLÓZAT MŰKÖDÉSE 1945 ÉS 1954 KÖZÖTT A háború befejezését követően valamennyi országrészben, föderális egységben hozzáláttak az új igazságügyi-bírósági rendszer kiépítéséhez. Ez elsősorban a rendes, polgári bírósági hálózat létrehozását jelentette. Szövetségi szinten megalakult a Legfelsőbb Bíróság. Valamennyi föderális egység székhelyén - Belgrádban, Zágrábban, Ljubljanában, Szarajevóban, Titogradban, Szkopjéban és Újvidéken - az illető népköztársaság és tartomány Legfelsőbb Bírósága székelt Kosovo-Metohija Autonóm Körzet kivételével. A szövetségi egységek területén körzeti és járási népbíróságok alakultak. A katonai közigazgatás megszüntetését követően az új bírósági hálózat kialakítása a Vajdaságban is megkezdődhetett. Szövetségi szinten 1945-ben meghozott, a népbíróságok megszervezéséről szóló törvény alapján134 a vajdasági Legfelsőbb Népfelszabadító Bizottság Elnöksége 1945. április 27-én megtartott ülésén fogalmazta meg a vajdasági népbíróságok szervezetére vonatkozó utasítását,135 melynek fontosabb általános kitételei voltak: > a bíróságok rendszerét járási és körzeti népbíróságok, valamint a vajdasági Legfelsőbb Bíróság képezte; > a népbíróságok ítélkeztek polgári ügyekben és azokban a büntetőügyekben, amelyek nem tartoztak a katonai bíróságok hatáskörébe; > a népbíróságok a néphatalom önálló szervei, ítéleteiket és döntéseiket szabadon és függetlenül hozták meg a „nép nevében”; > a tárgyalások nyilvánosak voltak. A járási népbíróságokra vonatkozó kitételek: > elvben valamennyi járási népbizottság székhelyén járási népbíróság alakult, amely illetékes volt a járás közigazgatási területén - ez alól lehet kivétel, egy járás területén két vagy több járásbíróság is működhetett; > a járási népbíróságok élén az elnök állt, aki ellenőrizte a bíróság személyzetének munkáját, és összeállította a bírósági tanácsokat; > a járási népbíróságok esetében a bírói hatalmat háromtagú tanács(ok) gyakorolta (gyakorolták), a tanácstagok közül egy személy szükségszerűen a járásbíróság állandó bírája volt; > a járási népbíróságok mint elsőfokú bíróságok polgári peres bíróságokként ítélkeztek azokban a perekben, melyek értéke nem haladta meg a 100 000 dinárt; > a járási népbíróságok illetékesek voltak házasságbontó perekben is, de ez a felhatalmazás hamarosan a körzeti bíróságok hatáskörébe került át; 134 Zakón o uredjenju narodnih sudova. Sluzbeni list FNRJ, 1945. 67. sz. 135 Uputstvo o uredjenju narodnih sudova u Vojvodini. Sluzbeni list Vojvodíne, 1945. 1. 64
