A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Mellékletek
IX. A jugoszláv kommunista rezsim és az országban működő egyházak viszonyát a kezdetektől a feszültség jellemezte, mivel azok magasabb körei a háború során a népfelszabadító mozgalom ellenségeit támogatták. Az agrárreformról szóló törvény kapcsán a horvát katolikus püspöki kar által kibocsátott ún. pásztorlevél - melyben az egyház üldöztetéséről és birtokainak elkobzásáról beszéltek - azonban már nyílt összetűzéshez vezetett: 1946-ban letartóztatták Alojzije Stepinac érseket, majd koncepciós perben 16 év szabadságvesztésre ítélték. A kommunista hatalom minden módszerrel megpróbálta visszaszorítani az egyházak befolyását. Jugoszlávia és a Vatikán hivatalos diplomáciai kapcsolatai 1952-ben -14 évre - megszakadtak. A szövetségi képviselőház 1953. május 22-én szavazta meg a vallási közösségek joghelyzetéről szóló törvényt. X. A háború befejezését követően a Szovjetunió és a Tito irányította Jugoszlávia közötti kapcsolatok igen jók voltak. Az 1945-ben aláírt szovjet-jugoszláv barátsági és együttműködési szerződés alapján a jugoszláv gazdaság teljes egészében a Szovjetunióból érkező szállításokra rendezkedett be, az országban szovjet katonai és polgári tanácsadók tevékenykedtek. Sztálin megpróbálta - a többi kelet-európai országhoz hasonlóan -, hogy Jugoszláviát is teljesen a befolyása alá kényszerítse, de Tito és a JKP hozzá hű vezetői ellenálltak ennek. 1948 márciusában a szovjetek tanácsadói elhagyták Jugoszláviát: a szovjetek beszüntették az ország gazdasági segélyezését. 1948. március 27-én a SZK(b)P KB levelében „szovjetellenes légkör” teremtésével és opportunizmussal vádolta meg a JKP vezetőségét. A JKP KB - a szocializmus építésének sajátos feltételeire hivatkozva - elvetette a vádakat, és kiemelte a szocialista országok függetlenségének és az egyenjogúságának kölcsönös tiszteletben tartását. A szovjetek javaslatát, hogy a nézeteltéréseket a nemzetközi kommunista szervezet, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) összejövetelén rendezzék, a jugoszlávok elutasították. A Tájékoztató Iroda 1948. június 20-a és 28-a között megtartott tanácskozásán elítélték a JKP-t, és felszólították a marxizmus-le- ninizmushoz hű tagokat, hogy váltsák le az „opportunista” vezetőséget. A JKP 1948. július 21-e és 28-a között tartotta meg V. kongresszusát, melyen elvetették a Kominform vádjait, és bizalmat szavaztak Titónak és a vezetőségnek: ezt követően sor került a Sztálinhoz hű jugoszláv kommunisták bebörtönzésére - különösen hírhedt börtön és munkatábor volt Goli ötökön. A szovjet-jugoszláv kapcsolatok csak Sztálin halálát követően, az 1955-ös belgrádi, majd 1956-os moszkvai deklaráció aláírásával normalizálódtak. XI. A háborút követően az új jugoszláv hatalom jelentős változásokat eszközölt a mezőgazdaságban: 1946-ban megkezdődött az agrárreform, valamint - a kollektivizáció jegyében - a termelő parasztszövetkezetek megalakítása. 1947-ben a jugoszláv rezsim meghirdette nagyra törő ötéves tervét, amely - a szovjet gazdasági segítségre alapozva - előirányozta az ország rohamos gazdasági-társadalmi fejlesztését. 1948-ban befejeződött az ipar és a kereskedelem államosítása. 366
