A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Mellékletek
A Szovjetunióval 1948-ban bekövetkezett szakítás súlyos gazdasági nehézségekhez vezetett. A jugoszláv vezetésnek politikai választ kellett adnia a szakításra: 1949-től fokozatosan bevezették a munkás-önigazgatást. A jugoszláv vezetőségnek hosszas tárgyalások eredményeként sikerült gazdasági és katonai segítséget kieszközölnie a nyugati hatalmaktól. A mezőgazdaság társadalmasítása a JKP programjának szerves részét képezte, de 1950 elején úgy döntöttek, hogy lassítják a folyamatot: 1951-től már az általános típusú földműves-szövetkezetek alakítását szorgalmazták. A szövetségi képviselőház 1953-ban megszavazta a termelő parasztszövetkezetek vagyoni viszonyairól és átszervezéséről szóló rendeletet. 1953-ban egy nagyon fontos törvényt fogadtak el: a nemzeti vagyon mezőgazdasági földalapjáról és a mezőgazdasági szervezetek földhöz juttatásáról szóló törvényt. A törvény egyik legjelentősebb kitétele volt, hogy a földművesek földmaximumát 10 hektárban szabta meg: az e fölé eső földterületet államosították, és az állami-szocialista szektornak osztották ki. 367
