A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - II. A választójog korlátozása Jugoszláviában az 1945-ben megtartott alkotmányozó nemzetgyűlés kapcsán
II. A VÁLASZTÓJOG KORLÁTOZÁSA JUGOSZLÁVIÁBAN AZ 1945-BEN MEGTARTOTT ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS KAPCSÁN 1945. november 11-én Jugoszlávia-szerte sorsdöntő, országos szintű alkotmányozó nemzetgyűlési választást tartottak, amely - leegyszerűsítve - arról döntött, hogy az ország államformája monarchia vagy köztársaság legyen-e. Az 1941. április 6-ai Jugoszláviát ért német támadást követően II. Péter jugoszláv király és kormánya Londonba emigrált, ezzel az ország politikai vezetés nélkül maradt. A jugoszláv királyi hadsereg 1941. április 17-én aláírta a feltétel nélküli kapitulációt. A jugoszláv királyi hadsereg ezredese, Dragoljub Mihailovic25 elutasította a megadást, és alakulatával Ravna gorára26 húzódott vissza a megszállók elleni felkelés előkészítése céljából. 1941 nyarán - a német haderő Szovjetunió elleni támadását követően - országszerte kitört a jugoszláv kommunisták irányította népfelkelés, melynek élére a Josip Broz Tito került. A Tito irányította népfelszabadító mozgalomnak szüksége volt a politikai legitimitásra. Létjogosultságának politikai igazolására, 1942. november 26-án a boszniai Bihacban megalakult a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács - közkeletű nevén az AVNOJ - mint a nemzeti felszabadítási mozgalom legfelsőbb népképviseleti szerve. 1943. november 29-én a boszniai Jajcéban az AVNOJ megtartotta második ülését, amelyen a következő fontos döntéseket hozták: > az AVNOJ törvényhozó és végrehajtó képviseletté alakult; > megalakult a Jugoszlávia Népfelszabadító Bizottsága mint népi forradalmi kormány, melynek élén Tito állt; > az emigráns királyi kormányt megfosztották képviseleti jogától; >■ II. Péter királynak megtiltották az országba való visszatérést; > a háború befejezését követően a nép fogja eldönteni, hogy az ország monarchia vagy köztársaság lesz-e; > kifejezték szándékukat, hogy Jugoszláviát demokratikus elvek alapján, egyenrangú nemzetek közösségeként alakítják ki. A szövetségesek nyomására, melyet legmarkánsabban Churchill angol miniszterelnök képviselt, 1944. június 14-e és 16-a között Vis szigetén tárgyalásokat folytattak a jugoszlávkérdés megoldásában érdekelt felek. A tárgyalásokon a Jugoszláv Népfelszabadító Bizottságot Tito képviselte, az emigráns királyi kormányt pedig Ivan Subasic miniszterelnök. Subasic jugoszláv érzelmű horvát politikus volt, aki az 1939 és 1941 között a Jugoszláv Királyság államhatárai között létező Horvát bánság kinevezett bánja volt. 25 Mihailovic, Dragoljub (Ivanjica, 1893 - Belgrád, 1946) a jugoszláv királyi hadsereg tábornoka, a jugoszláv honi hadsereg főparancsnokságának vezérkari főnöke, 1942 januárjától jugoszláv hadügyminiszter. 1946-ban az ÓZNA elfogta; az ellene indított büntetőperben halálra ítélték és kivégezték. 26 Fennsík Szerbiában, a Suvobor-hegységben. 32
