A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - I. Közigazgatás szervezete Zentán és környékén 1945 és 1955 között - I. 1. A Zentai Járási Népbizottság 1945 és 1955 között
> 1951. július 29-én összevonták a Mezőgazdasági Bizottságot a Kereskedelmi és Közellátási Bizottsággal, >■ 1951. július 29-én összevonták a Munkaügyi Bizottságot a Népjóléti Bizottsággal. A felsorolt változások után, 1951 közepén a Járási Népbizottság felépítése a következőképpen alakult: 1. Titkárság, 2. Tervbizottság, 3. Belügyi Bizottság, 4. Pénzügyi Bizottság, 5. Közbeszerzési Bizottság, 6. Népegészségügyi Bizottság, 7. Munkaügyi és Népjóléti Bizottság, 8. Kommunális és Közlekedési Bizottság, 9. Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Közellátási Bizottság, 10. Oktatási Tanács. 1950-től - a szovjet típusú szocialista rendszerre adott válaszként - Jugoszláviában kezdett fokozatosan életbe lépni a JKP ideológusai13 által megálmodott munkásönigazgatás mint a szocialista társadalmi berendezés sajátos, jugoszláv formája. Az új gazdasági-társadalmi modell alapvető elve - szemben a szovjet modellel, ami tulajdonképpen „államkapitalizmusként” működött - az volt, hogy a vállalatok irányítását a dolgozók kezébe adja, és ezzel a gazdaság irányítását elválasztja az államtól: ez a gyakorlatban valójában soha nem valósult meg. Az munkásönigazgatás bevezetése a vállalatokba magával vonta a közigazgatás reformját is: a népbizottságokról szóló 1952-es általános törvény14 értelmében a népbizottságok az államhatalom helyi önigazgatási szervei voltak a községekben és a járásokban. A törvény megszüntette a végrehajtó bizottságokat: a népbizottság döntéseit közösen, az egész testület ülésein hozták meg, a végrehajtó hatalmat pedig a népbizottságok tanácsai gyakorolták. A járási népbizottságokat két tanács alkotta: a Járási Tanács és a Termelők Tanácsa. A Járási Tanács a járás területén élő összes polgár képviselete volt, míg a Termelők Tanácsa a termelésben, a kereskedelemben és a szállítmányozásban tevékenykedő - a jövedelmet megvalósító - dolgozók képviseleti testületé volt. A két tanács döntéseit közösen, megegyezéses alapon hozta meg. A Zentai Járási Népbizottság 1952. április 30-án megtartott ülésén megszüntették a járási Végrehajtó Bizottságot, és megalakultak a következő tanácsok: 1. Gazdasági Tanács, 2. Kommunális Tanács, 3. Népegészségügyi és Népjóléti Tanács, 4. Oktatási és Művelődési Tanács, 5. Belügyi Tanács. Ugyanazon az ülésen meghatározták, hogy a Járási Népbizottság keretében a köz- igazgatási ügyeket a következő ügyosztályok fogják ellátni: 1. Gazdasági Ügyosztály, 2. Költségvetési Ügyosztály, 3. Közoktatási és Művelődési Ügyosztály, 4. Népjóléti és Népegészségügyi Osztály, 5. Kommunális Ügyosztály, 6. Titkárság, 7. Statisztikai Hivatal. Az ügyosztályok élén az osztályvezetők álltak. A járási népbizottságok adminisztrációjának átszervezéséről szóló rendelet15 értelmében a Járási Népbizottság 1952. szeptember 6-án megtartott ülésén megalakultak a következő titkárságok: 1. Népbizottság Titkársága, 2. Belügyi Titkárság, 3. 13 Edvard Kardelj (1910 -1979) és Milovan Dilas (1911-1995). 14 Opsti zakón o narodnim odborima. Sluzbeni list FNRJ, 1952. 22. sz. 15 Uredba o organizaciji administracije narodnih odbora srezova. Sluzbeni list FNRJ, 1952. 38. sz. 29
