A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - I. 2. A Zentai Városi Népbizottság 1945 és 1955 között
Közoktatásügyi és Művelődési Titkárság, 4. Népjóléti és Népegészségügyi Titkárság, 5. Gazdaságügyi Titkárság, 6. Kommunálisügyi Titkárság, 7. Katonai Ügyosztály. A Zentai Járási Népbizottság 1953. február 18-án megtartott együttes ülésén megalakult a Járási Népbizottság alapszabályzatát előkészítő bizottság, amely 1953. július 18-ra el is készítette a járási statútumot. A tartományi szervek jóváhagyását követően a járási alapszabályzat 1954-ben lépett életbe. A statútum 6. szakasza értelmében a Járási Tanácsnak 65, a Termelők Tanácsának 50 tagja volt - a tanácsokba a Zentai járáshoz tartozó 12 község és Zenta város - a lakosság, illetve a dolgozók lélekszá- mához viszonyítva részarányosán - delegálta képviselőit. I. 2. A Zentai Városi Népbizottság 1945 és 1955 között A Zentai Városi Népfelszabadító Bizottság 1945. február 14-én alakult meg, illetékességi területéhez tartozott Zenta város, Felsőhegy, Kevi, Tornyos, Zentaőrs16 és Gunaras17 település.18 A két utóbbi település csak 1945 végéig maradt a Zentai Városi Népbizottság keretében: a Zentai Járási Népbizottság 1945. december 23-án megtartott ülésén elfogadták a felsőbb szervek azon indítványát, melynek értelmében Zentaőrsöt Csantavérhez, Gunarast pedig Topolyához kell csatolni. Magyarázatként a következő hangzott el: „Mindkét település jobban kötődik Topolyához, illetve Csantavérhez, és Csantavéren keresztül Szabadkához, mint Zentához, és gazdaságilag is oda gravitál. Zentaőrs település Zentától 26 km-re van, Csantavértől pedig csak 1 km-re. Képtelenség továbbra is ilyen állapotot fenntartani, mert ezeknek az embereknek 26 km kell megtenniük, hogy pl. adót űzessenek. Gunaras 32 km-re van Zentárói, Topolyától pedig 10 km- re. Gunaras lakói sohasem fognak gazdaságilag és művelődésileg jobban Zentához gravitálódni, mint Topolyához.”19 Ugyanazon az ülésen döntés született arról, hogy szükség van a helyi, falusi népbizottságok megalakítására. Végleges döntést a két említett település elcsatolásáról a Zentai Városi Népbizottság Végrehajtó Bizottságának 1946. október 6-ai ülésén született, amikor is döntöttek a határvonalakról. Ugyanazon az ülésen vették tudomásul a Kevi Helyi Népbizottság megalakításának tényét, amely azonban valós munkáját csak 1947. március 31-én kezdte meg. Az 1945. február 14-én megalakult Zentai Városi Népfelszabadító Bizottság 24 tagból állt: Mirko Lolin, Dusán Vitkovic, Lévai Mihály, Radivoj Dragin, Bozo Vucurovic, Rácz Vince, Uros Popovic, Molnár Cs. János, Aleksandar Stojkov, Radivoj Babin, Szép István, Takács János, Slavko Vukov, Molnár Péterné, Gyetvai András, Milorad Babin, Danilo Branovacki, Ollai Antal, Matúz Péter, Isa Pejin, Molnár G. József, Ács József, Gyurcsik Flórián és Olajos Vince. 16 A települést 1945-től már Dusanovónak hívták. 17 Az eredeti iratban a település nevének a Sencanski Gunaras változata szerepel. 18 TLZ, F. 121 Zenta Községi Népbizottság. 1.2. kötet: Jegyzőkönyv. 15 TLZ, F. 132 Zentai Járási Népbizottság. 1.1. kötet: Jegyzőkönyv. 30
