A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
A. Sajti Enikő: A magyar vagyonok kisajátítása, államosítása Jugoszláviában 1945 után
Az 1948-as összeírás szerint Jugoszláviában összesen 39 000 hektár, magyar állampolgárok birtokában lévő földet sajátítottak ki, ennek döntő többsége, 23 668 hektár őslakosok tulajdonában volt, megállapított értéke 60 676 440 pengő (17 681 000 dollár) volt.371 * * 374 (A pengő minden esetben 1938-as pengőt jelent.) Mint már utaltam rá, az őslakosok vagyonát azért próbálták meg külön is számszerűsíteni, mivel úgy vélték, hogy a leendő tárgyalásokon a magyar igények „különböző súllyal képviselhetek”, és „legerősebb igénye” a jugoszláv törvények szerint is azoknak a magyar állampolgároknak lehet, akik már 1941 áprilisa előtt is Jugoszlávia területén éltek. Az elkobzott 1-5 szobás lakóházak száma 2461 darab volt, 22 995 238 pengő (6 667 000 dollár) értékben, őslakóké volt ebből 1180 lakás. (A dollárban megadott összegekhez a feljegyzések semmiféle megjegyzést nem fűztek, tehát feltételezem, hogy az aktuális árfolyammal számoltak. A dollárértéket ugyanakkor nem minden esetben számították ki.) Az 5 szobásnál nagyobb lakóingatlanok bejelentett értékét 26 000 000 pengőben (7 536 000 dollár) állapították meg. Legnagyobb tételt az elkobzott, államosított ingóságok tették ki 112 millió pengő értékben. A természetes személyek folyószámla- és bankbetét-követeléseit 2 millió pengőben (580 000 dollár) határozták meg. A jogi személyek ingatlanjainak, ingóságainak és egyéb követeléseinek tétele 64 millió pengőt tett ki. A 10 millió pengős magyar részvényvagyon csak azt a jugoszláv kibocsátású részvényvagyont tartalmazta, amelyet a Magyar Nemzeti Bank adott át nevesítés céljából a budapesti jugoszláv követségnek - de nem tartalmazta például az impériumváltáskor Jugoszlávia területén maradt, magyar tulajdonban volt jugoszláv részvényeket, vagy a külföldi cégek neve alatt kamufiáit (álcázott), magyar tulajdonban lévő jugoszláv részvényeket. Jugoszláviának a magyar állampolgárságú természetes és jogi személyek vagyonának elkonfiskálása és államosítása révén keletkezett tartozásának végösszegét 300 millió pengőben (80 millió dollár) határozták meg, amihez végül hozzáadták a Vegyes Döntőbíróság ítéletei alapján vállalt, de nem teljesített jugoszláv tartozások 9 642 000 dollár összegét, tehát Jugoszlávia Magyarországgal szembeni összes tartozása megközelítőleg 90 millió pengő (89 642 000 dollár) volt.i7S A Jugoszláviával szemben fennálló, államosításokból fakadó magyar tartozások összege 14 millió pengőt tett ki, de ez csak a jogi személyek tartozásait tartalmazta, a természetes személyek tartozásairól az összesítést végző szakemberek szerint a bejelentések nem adtak megbízható képet.376 Mire a magyar hatóságok elkészültek a jugoszláv tartozások összeírásával, és megállapították annak reális összegét, a tervezett magyar-jugoszláv tárgyalásokat elsodorták a szovjet-jugoszláv konfliktus magasba csapó hullámai. Jó pár évvel később, csak Sztálin halála után (1953. március 5.) indult meg a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti közeledés, amely utat nyitott a magyar-jugoszláv kapcsolatok rendezése előtt is. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága 1954. október 14-ei ülésen úgy döntött, 371 Az 1938-as pengőt 3,45 dollárral vették számításba. 375 MOL KÜM XlX-)-l-k-Jugoszlávia-23/g-szn.-1948. 39. doboz; MOL PM XIX-L-l-k-szn./1949. 228. doboz., 40 262/1949. 33. doboz. 376 MOL KÜM XIX-J-1 -j -Jugoszlávia-23/d-001 433/1/1954. 27. doboz. 155
