A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - XII. A II. világháborút követő 1945 és 1955 közötti időszakban Jugoszláviában lezajlott legfontosabb politikai, gazdasági és társadalmi események kronológiája
Augusztus 1. Szeptember 15. Szeptember 22-27. November 27. Január 8. Március 1. Március 18-19. Március 27. Április 11. Április 13. Április 28. Május 4. Május 6. Május 17. Május 22. Június 20-22. érdekszféra országai - köztük Jugoszlávia is - elutasították az ajánlatot. Tito és Dimitrov bledi tárgyalása a jugoszláv-bolgár föderációról: Jugoszlávia lemond a bolgár háborús kártérítésről. Életbe lépett a jugoszláv-olasz békeszerződés. Wroclawban megtartják a Tájékoztató Iroda alakuló értekezletét: a szervezet székhelyéül Belgrádot jelölték ki. A szervezet hivatalosan október 5-én Varsóban jött létre. Aláírták a jugoszláv-bolgár barátsági szerződést. 1948 Jugoszláv küldöttség utazott Moszkvába, ahol a jugoszláv-albán kapcsolatokról és a Jugoszláviába irányuló szovjet fegyverszállításról tárgyaltak. A JKP KB Politikai Bizottsága arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bulgáriával tervezett föderáció káros lehet a további jugoszláv fejlődésre, illetve hogy a Szovjetunióval kötött gazdasági együttműködési szerződés hátrányos az országra nézve. A szovjet katonai és polgári tanácsadók elhagyták Jugoszláviát. Sztálin levélben bírálta a JKP-t és annak vezetőségét. Megkezdődött Űj-Belgrád építése. A JKP KB levele Sztálinhoz, amelyben elvetik a március 27-ei levélben felvetett vádakat. A szövetségi népképviselőház megszavazta a magánkézben lévő gazdasági vállalatok államosításáról szóló törvény kiegészítését, amely lehetővé tette a helyi jelentőségű vállalatok és a kiskereskedelem államosítását. Az SZK(b)P újabb levele a jugoszláv pártvezetőséghez: a vádak kibővítése elvitatja az ország partizánhadsereg által történt felszabadításának tényét, illetve azt állítják, hogy a JKP-t a Vörös Hadsereg segítette hatalomra. Leváltották Sreten Zujovic és Andrija Hebrang minisztereket, másnap pedig - a Tájékoztató Irodával való együttműködés vádjával - letartóztatták őket. A JKP KB levélben értesítette Sztálint: nem egyeznek bele abba, hogy a nézetkülönbségeket a Tájékoztató Iroda tanácskozásán rendezzék. Szuszlov levelet intézett Titóhoz, amelyben meghívta a Tájékoztató Iroda bukaresti tanácskozására. Tito elutasította a meghívást. A Tájékoztató Iroda bukaresti tanácskozásán elfogadták a Jugoszláviát elítélő határozatot, amit június 28-án hoztak nyilvánosságra. 125
