A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)

Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - XII. A II. világháborút követő 1945 és 1955 közötti időszakban Jugoszláviában lezajlott legfontosabb politikai, gazdasági és társadalmi események kronológiája

Július 1. Július 21-28. Augusztus 11. Augusztus 18. November 26. December. Január. Május 25. Július 9. Július 10. Augusztus 8. Augusztus. Szeptember 24. Szeptember 28. Október 20. November 29. December 23. Albánia megszakította kapcsolatait Jugoszláviával. Belgrádban megtartották a JKP V. kongresszusát, amelyen elve­tették a Tájékoztató Iroda határozatát. Versecnél - illegális határátlépés közben - a jugoszláv határőr­ség lelőtte Arso Jovanovic tábornokot, a Jugoszláv Hadsereg vezérkari főnökét. Jovanovic tábornok azok közé tartozott, akik támogatták a Tájékoztató Iroda határozatát. Belgrádban aláírták a dunai hajózást szabályozó Dunai konven­ciót. A Horvát Kommunista Párt kongresszusán Tito kijelentette, hogy a Szovjetunió által foganatosított gazdasági embargó miatt felül kell vizsgálni az ötéves terv határidejét. Jugoszlávia és Nagy-Britannia 120 millió dollár értékű keres­kedelmi szerződést írt alá azt követően, hogy a jugoszláv fél beleegyezett abba, hogy 18 millió dollár kártérítést fizet a brit tulajdonosoknak vállalataik államosításáért. 1949 A JKP KB megtartotta II. plénumát, melyen döntöttek a mező- gazdaság állami szektorának megerősítéséről. Jugoszláviában, a belgrádi Galenika gyógyszergyárban, meg­kezdték - negyedikként a világon - a penicillin gyártását. Az első politikai elítéltek megérkeztek Goli ótokra. Jugoszlávia lezárta határait Görögország irányában. A szovjet kormány nyilvános bejelentése szerint Jugoszlávia a Szovjetunió ellensége. Szovjet csapatmozdulatok Jugoszlávia határain. Szerbia terüle­tén a jugoszláv hadsereg hadgyakorlatokat végez, Vajdaságból az ország más részeibe szállítják az élelmiszer-tartalékokat. Magyarországon - többek között azzal a váddal is, hogy Jugo­szlávia számára kémkedett - koncepciós perben halálra ítélték Rajk László volt magyar bel- és külügyminisztert. A Szovjetunió egyoldalúan felmondta a Jugoszláviával kötött barátsági és együttműködési szerződést, amit az elkövetkező na­pokban a szovjet érdekszférába tartozó többi ország is megtett. Csehszlovákiával szemben kétéves mandátummal Jugoszláviát választották meg az ENSZ Biztonsági Tanács nem állandó tagjává. A Tájékoztató Iroda budapesti tanácskozásán elfogadták a má­sodik, Jugoszlávia-ellenes A JKP a kémek és gyilkosok kezében című határozatát. A jugoszláv szövetségi kormány nyilvánosságra hozta a munkás- tanácsok megalakítására és tevékenysége vonatkozó utasítást. 126

Next

/
Thumbnails
Contents