A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)
Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - XI. A jugoszláv gazdaság fejlődése 1947 és 1952 között: a termelő parasztszövetkezetektől a földműves-szövetkezetekig
jövedelmét illetményszabályzat szerint csak azok között osztották szét, akik a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos munkában részt vettek, valamint ügyvitelükben alkalmazták a mezőgazdasági birtokokra érvényes előírásokat - ha a földműves-szövetkezet megszűnt, a tulajdonában lévő föld visszakerült a földalapba; > a mezőgazdasági földalapba kerülő földet népi vagyonként telekkönyvezték, de bejegyezték a mezőgazdasági szervezetek használati jogát is; > a földművesmaximum meghatározását, illetve a maximumon felül eső földterület földalapba vételét a földalap öttagú járási bizottsága végezte; > a földalapba nem került be olyan földterület, amelyen épület volt - kivételt képeztek a mezőgazdasági épületek. A lakosság körében „felvásárlási” vagy „megváltási” néven ismertté vált törvény életbe lépését követően hamarosan már a jogszabállyal kapcsolatosan felmerülő időszerű gyakorlati kérdésekről tárgyaltak vajdasági szinten: „Hogyan hajtsák végre a kötelező földmegváltásról szóló törvényt - erről folyt tegnap a vita a tartományi képviselőház Végrehajtó Tanácsának épületében, Újvidéken. A tartományi Szövetkezeti Szövetség és a vajdasági földmegváltási tanács hívta össze ezt az értekezletet: a járási szövetkezeti szövetségek igazgatóit és a járási földmegváltási bizottságok elnökeit - [a]kik különben a járási népbíróságok bírái. Az ülésen Dura Jovanovic, a tartományi Szövetkezeti Szövetség elnöke elnökölt. Részt vett az ülésen Stevan Doronjski, a tartományi Végrehajtó Tanács elnöke és a vajdasági földmegváltási tanács tagja, és mások. A vita nagyjából három kérdés körül forgott. Az első: hogyan dolgozzanak a járási bizottságok és apparátusuk. Majd: milyen tapasztalatokkal rendelkeznek eddigi munkájuk során a földmegváltási bizottságok. És végül: néhány elvet szögeztek le a tegnap délelőtti megbeszélés a felmerült vitás kérdésekben. A legfontosabb dolog a gyorsaság ebben az egész ügyben. Itt az aratás, azon kívül a szövetkezetek átszervezése. Mindkét dolog szorosan összefügg az új maximum-törvény végrehajtásával. Halasztani egyiket sem lehet. Annál kevésbé, mert a törvény végrehajtása szóbeli tárgyalások útján is történik, melyeknek határozatát megfellebbezheti a fél. Mindez talán - mondanunk sem kell - adatok, okmányok, a való [s] helyzet kivizsgálása alapján folyik, ami szintén sok időbe kerül. Ezért is szögezte le az ülés a megváltási bizottságok összetételének fontosságát. Azt, hogy olyan embereket válasszanak bele - bírókat, agronómusokat, gazdasági és politikai vezetőket - akik értik a törvényeket és gyakorlottak az ügyvitelben is. Munkájuk megkönnyítése céljából albizottságok is létesülnek majd a falvakban, vagy ha kevesebb az érintett fél, több faluban egy. Ezek az albizottságok teszik közhírré a törvény alá eső birtokosok jelentkezését, szedik össze az adatokat, vizsgálják ki a való [ s] helyzetet, és juttatják el mindezt a járási megváltási bizottsághoz. Az albizottságokba különben is olyanokat választanak, akik jó ismerik a határt. 120
