A. Sajti Enikő – Juhász József – Molnár Tibor: A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén 1945–1955 - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 4. (Zenta - Szeged, 2013)

Molnár Tibor: A titói Jugoszlávia első 10 éve a Tisza mentén - XI. A jugoszláv gazdaság fejlődése 1947 és 1952 között: a termelő parasztszövetkezetektől a földműves-szövetkezetekig

A bizottság tagjait erre az időre felszabadítják minden más kötelezettség alól. A bizottság ügyviteli apparátusába szintén szakembereket választanak, akik jártasak a jogi és az ügyviteli kérdésekben egyaránt. A törvény - szögezték le a megbeszélésen - meglehetősen világosan szól arról, hogy mit is kell tenniük ezeknek a bizottságoknak. Elhangzott egy javaslat, hogy szabadítsák fel a bizottságot attól a feladattól, hogy javaslatot tegyen a járási népbizottságoknak a megváltott föld további sorsa felől. Ezt úgyis alaposan megvitatja majd a járási népbizottság, viszont ezzel bizonyos mértékben egyszerűbbé válna a földmegváltási bizottság munkája. A megváltási bizottság feladata, hogy a törvényben leírt elvek alapján realizálja, megvalósítsa a földalapot. A szabadkai megváltási bizottság elnöke elmondta, hogy a munkát megkezdték. Kifüggesztették a falragaszokat és folyik az illetékesek nyilvántartásba foglalása. A felmerült kérdésekkel kapcsolatban az értekezlet a következőket szögezte le: Vajdaságban előreláthatólag nem lesz tíz hektárnál nagyobb a maximum. Viszont számos gyakorlati kérdést kell majd megoldani a bizottságnak. A szabadka­iak vetették fel: mi lesz abban az esetben, amikor eladott földről van szó, ugyanakkor az eladást nem hagyta jóvá a népbizottság, a vásárló azonban kifizette és használja a földet? A megváltási bizottság - állapították meg - elvben nem vesz, nem vehet tudomást az ilyen, jóvá nem hagyott földvásárlásról. Ha valakinek tizenöt hektár földje volt, te­kintet nélkül arra, hogy ő közben suttyomban eladott két hektárt, a tizenöt hektárból vásárolják fel tőle a tíz hektáron felüli mennyiséget. Illetve öt hektár esik a törvény alá. És nem három, noha eladta a két hektárt. Ugyanakkor azonban igazságtalan lenne a vásárlóval szemben, hogyha másként is meg lehet oldani a dolgot, [ha] éppen azt a földrészt kebelezné be a bizottság, amelyet megvásároltak. Különösen, ha egy-két hold megvásárlásáról van szó, aminek az árát úgy kuporgatta össze például a szabadkai gyári munkás, vagy más. A fenti példánk esetében tehát nem tíz hektárra maradnak az eladónak, hanem nyolc - ha két hektárt adott el jóváhagyás nélkül. Előfordulhat olyan eset is, hogy a föld egy néven van, azonban még jóval a törvény megjelente előtt két háztartásra vált a család valamely okból. Külön művelik a földet, nem osztozkodnak a jövedelmen, külön fizetik az adót. Ennek ellentéte, ha mondjuk, szét van íratva a föld még régebbről, de együtt mun­kálják, vagy együtt élvezik a föld jövedelmét. Mindkét esetben úgyis dönthet a bizottság a lefolyatott tárgyalások és bizonyító eljárás alapján, hogy nem a könyveket, hanem a való[s] helyzetet veszi figyelembe, és az első esetben pedig csak egy maximumot hagy. Ez, a való[s] helyzet előtérbe helyezése vonatkozhat a tagosított földekre is, ahol még nem vezették át a könyveken. Felmerült a kérdés, mi történik az olyan esetben, amikor valahogyan két maximum van a családban. A fia és az apa is földműves, és osztják a jövedelmet. Itt nyilván arról van szó, hogy az illetők akkoriban játszották ki valamiféleképpen a földreformról szóló törvényt. A bizottság ebben az esetben úgy intézze dolgát - szögezte le a megbeszélés 121

Next

/
Thumbnails
Contents