Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)
Forró Lajos: Partizániratok a Vajdasági Levéltárban
dizsár, Habi Ferenc, Sáfrány János és Kasai Vendel - vallanak az 1941-es impériumváltást követő időszakról. A jegyzőkönyvekben114 nevezettek nem is annyira bűntényekről számolnak be, inkább csak felvázolják az impériumváltást követő helyzetet, illetve megnevezik a helyi közigazgatás és a népőrség tagjait. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy 1941. április 12-én dr. Werner Jánost választották meg helyi parancsnoknak, helyettese pedig Nagy Gábor lett, majd néhány nap elteltével Nagy Gábort jelölték ki parancsnoknak. 8-10 nap múlva a község elnöke Sörös János lett, helyettese pedig Gubi Ferenc. Esküdtek: Kiss Péter, Sáfrány János, Habi Ferenc és mások, míg a nemzetőrök: Mészáros István, Dömötör Mátyás, Dömötör András, Dénes Márton, Józsa Károly, Dukai Illés, Kabók Lajos, Túró Frigyes, Berényi József, Bárány Ferenc, Mészáros Mihály, Szarapka Péter, Lendvai Antal, Dani József voltak. A jegyzőkönyvek szerint a szerbek verésében Kabók Lajos, Dukai Illés, Józsa Károly, Csikós Lajos, Tót Ferenc és Galgóczi Pál vettek részt. Kasai Vendel szerint minden szerbellenes cselekedet Fehér Mátyástól származott. Mellette felelős még Katona Kálmán, Németh József és Nagy Gábor községi pénztáros, aki letiltotta a szerbeknek adandó segélyeket. A bűnelkövetőként említettek közül az 1944-es impériumváltáskor elmenekült Kabók Lajos, Galgóczi Pál, Csikós Lajos és Fehér Mátyás, Katona Kálmán pedig öngyilkosságot követett el. Martonoson is jellemző tehát, hogy a kisebb-na- gyobb bűntényeket elkövető személyek távoztak a magyar hadsereggel együtt, és helyettük ártatlanok vesztek oda. E vallomások valóságtartalma azonban így is kétségbe vonható, mivel valószínűsíthető, hogy nevezettek vallomásaikat erős nyomásgyakorlás hatására tették. Közülük Gruik Andrásról és Betyák Boldizsárról tudjuk, hogy 1944 október-novemberében - a később likvidáltakkal együtt - be voltak zárva a városháza pincéjébe, ahol brutálisan bántalmazták a foglyokat.115 Viszont a későbbiekben a helyi szerb lakosokkal készített jegyzőkönyvekben is feltűnnek a szerbek bántalmazásában állítólag részt vevő helyi magyarok. Összehasonlítva ezeket a jegyzőkönyveket, van néhány olyan név, amely a jegyzőkönyvek nagy részében szerepel. Ezek: Dukai Illés, Kabók Lajos, Sörös Sándor. Többen megemlítik még Bagi Kálmánt, Csikós Lajost, Józsa Károlyt is. Érdemes külön szemügyre vennünk Veljo Secerov 1945. március 29-én Martonoson tett tanúvallomását, mert az ebben tárgyalt ügyből már 1944 decemberében hadbírósági tárgyalást tartottak, amelyről a későbbiekben még lesz szó. Hogy mi szükség volt a bírósági tárgyalást követően négy hónappal újra jegyzőkönyvet felvenni az esetről, rejtély számunkra. 114 VL. F. 183. Kút.: 505. Vece Statisticara za srez Subotica. Mesno poverenistvo Martonos. Broj: 43. 115 Forró 2007. 64. 52
