Forró Lajos – Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében - A Titói Jugoszlávia levéltári forrásai 3. (Szeged - Zenta, 2013)

Forró Lajos: Partizániratok a Vajdasági Levéltárban

A jegyzőkönyvben116 Secerov elmondta, hogy miközben a jugoszláv hadseregből volt visszatérőben, a falu határában Koncz István117 és Fodor Ferenc, jelenleg szökésben lévő nemzetőrök megtámadták. Ö megkiizdött velük, mire feljöttek még 15-en a faluból segíteni. Különösen Dénes Márton verte, majd beledobták a Tiszába, ahonnan Török János118 mentette ki. Innen fogdába kísérték és 20 szerbbel együtt volt bezárva, akiket Sörös Sándor, Dukai Illés, Kabók Lajos, de legfőképpen Csikós Lajos vert.

Zivoljin Putnik, aki több visszaemlékező szerint részt vett a magyarok elleni megtorlásokban, 1945. április 1-jén tesz tanúvallomást,119 melyben kifejti, hogy a megszállás alatt 64 szerbet erőszakkal soroztak be.120 Ezért az akkori városi vezetést - Sörös János községi elnököt, Fehér Mátyás jegyzőt, Katona Kálmán aljegyzőt és Németh József katonai előadót - terheli a felelősség. Tanácsadók pedig Werner Mihály, dr. Werner János, Szél Sándor, Kovács F. István, Kovács Jakab István, Salamon Lajos voltak.

Talán a leghitelesebb tényeket a szerbek elleni atrocitásokról Dongó Ferenctől tudhatunk meg. Szerinte a nemzetőrség a magyar bevonulást követően letartóztatásokat eszközölt a magyarok elleni korábbi atrocitások kivizsgálása céljából. Dongó - aki ellen a későbbiek során három feljelentés érkezik - elmondása szerint a nemzetőrök között voltak olyanok, akik a lehetőségeikhez mérten védelmezték a fogvatartottakat, mint pl. Dömötör Mátyás, Kukkli András, Berényi József voltak, akik a korábbi sérelmeiket torolták meg és emellett néhányan „em- bergyötrő természetüket igyekeztek kiélni a foglyok bántalmazásában”. Ilyenek voltak Farkas Károly, Csikós Sándor, Galgóczi Pál.121 A feljelentések között Farkas Károly ellen kettő, Galgóczi Pál ellen három feljelentés érkezik, míg Csikós Sándor ellen egy sem. Az ő nevével további iratokban nem találkoztunk, viszont egy Csikós Lajos nevezetű többször is szerepel az iratokban, illetve a jegyzőkönyvekben, mint aki részt vett a szerbek elleni atrocitásokban, és ellene is érkezik két feljelentés. Elképzelhető, hogy itt névelírásról van szó.

A martonosi helyi háborús bűnöket vizsgáló bizottság jelentésében122 beszámol az elmenekült háborús bűnösökről. Név szerint: Gruik Orbán, Takács István, Kapás Ernő, Csikós Lajos, Bata Péter, Bite István, Kovács István, Szárics Károly,

116 VL. F. 183. Kút.: 100. Inv. broj: 680.

117 A jegyzőkönyv állítása nem helytálló, mert Koncz Istvánt 1944. november 21-én Martonoson likvidálták.

118 Török Jánost 1944. november 21-én likvidálták.

119 VL. F. 183. Kút.: 102. Inv. broj: 1630.

120 Abesorozások ugyanúgy érintették a magyar lakosságot is, hiszen ekkor e terület Magyarország része volt.

121 Dongó Ferenc - Kovács József - Gulyás M Fulgencia - Savelin Zoltán - Bagi M. Romarika: A martonosi egyházközösség története, [szerk.: Dr. Kancsó János és Tandari Erzsébet], Martonos, 2011, 50. (A továbbiakban: Dongó 2011.) (A kötet előzménye Dongó Ferenc - Gulyás M. Fulgencia - Kovács József: A martonosi egyházközség története. Martonos, 1976.)

122 VL. F. 183. Kút.: 505. Vece Statisticara za srez Subotica. Mesno poverenistvo Martonos. Spisak domacih ratnih krivaca koji su izbegli u inostranstvo. Broj: 67.

53